Alakulunk

Első ránézésre úgy tűnik, hogy felfelé ívelnek a dolgaim. Bizonyos dolgaim. Főleg a munkával, munkákkal kapcsolatosak. De még nem élem bele magam semmibe, csak örülök a lehetőségeknek, és remélem, bejönnek.

Közben igyekszem minél több élményt gyűjteni Máltáról búcsúzóul. Ennek keretében voltam Vallettában a Nemzeti Háborús Múzeumban, valamint Sophie-val a Golden Bay nevű strandon (ahol nem fürödtünk, mert konkrétan mocskos volt sajnos :( ) és a Mint nevű kávézóban. Ez utóbbiból a répatorta kellett nekem, jó is volt. Aztán még úsztam egy kb. 800 méteres kört Sliemában, ami szintén a búcsú része. Meg is csípett közben egy medúza, hehe :D Semmi komoly, van két piros folt a mellemen, túlélem. Tavaly az első úszásomkor szereztem életem első medúzacsípését, akkor két csini karkötőm volt a jobb karomon néhány órán át. Az az isteni szerencsém van, hogy még sosem cuppant rám egy ilyen kedves kis állat sem. Ha megtenné, bankkártyával lehetne csak lefeszegetni, és hát fúj. Sajnos nem tudom megígérni, hogy legközelebb jobban vigyázok, mert én most sem láttam egy fél medúzát sem, pedig direkt figyeltem, nehogy nekiússzak egynek.

A Máltától való búcsúzás része, hogy felkeresek a jövő és az azt követő héten még két (esetleg három, meglátjuk) strandot, elmegyek a kedvenc éttermembe vacsorázni két itteni barátnőmmel, akik közül az egyik, Irina szerdán hazaköltözik Spanyolországba, kipróbálom a vidámparkot, átruccanok Szicíliába (jó, ez kicsit kakukktojás), megnézem a Buskett Gardenst és a Verdala-palotát, sétálok egy nagyot Vallettában, és megnézek még legalább egy napkeltét és naplementét.

Szeretem ám ezt a kis szigetet.

Szent Ferenc templom, Valletta

Festára készülődnek

:)

Kilátás a St. Elmo erődtől

Az erőd XIX. századi kapuja

Szent Anna kápolna

1979, a tévében a Kinnie reklámja után a híradó következik, és beszámolnak a brit katonák kivonulásáról.

A hidegháborút lezáró máltai csúcs Gorbacsov és idősebb Bush részvételével.

A kazamaták és a Nagy Kikötő bejárata

Málta régen. Nagyon régen.

Faith

Ez nem lehet jó munka, viszont nagyon szép.

A macska fél 7-kor már izgatottan várja az első vásárlókat Sliemában.

Napkelte ❤ De ez nem elég, végig fogom nézni egyszer, ahogy a nap előbukkan a tengerből. Lehet, hogy már kedden.

Golden Bay, reggel 8

Golden Bay lentről

És velem, aki annyit barnultam ezen a nyáron, mint még talán soha.

Gyümölcs a megfáradt strandolónak aranyárban. (Csak lefényképeztem.)

Amikor egy cég kreatívjai nem kreatívok.

Répatorta a Mintben

Sliema

A kedvenc partszakaszom

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Kép
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is.  Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-kor,
További információk

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk