Munka
Azt hiszem, itt még nem meséltem, milyen történések vannak a munkahelyemen.
Pár hete bejelentették, hogy a németes csapatban kettővel többen vagyunk, mint ahány emberre szükség van (ez mondjuk nem igaz), és vagy két önként jelentkező megy a másik németes részlegre, ahol hirdetéseket kell ellenőrizni, vagy a két legutóbb érkezett. Erre Ike kolléga, aki 19 éves, még ott, a meetingen felmondott január 31-ével, neki ma volt az utolsó napja. (Mert kivette a maradék szabadságát. Amúgy ő érkezett utolsó előtt, tehát mindenképp neki kellett volna menni.) Mivel más önként jelentkező nem akadt, behívott beszélgetni a HR-es, és velem közölte az örömhírt, hogy lehet menni a másik részlegre. Mondtam, hogy köszönöm, nem szeretnék élni a lehetőséggel, inkább felmondok. Én is úgy fogom csinálni, hogy kiveszem a maradék szabadságomat, így jóval előbb lesz az utolsó tényleges munkanapom, mint ami a papírokban szerepelni fog.
Úgyhogy megyek haza. Amúgy is mentem volna nemsokára, de így most előbb teszem. Február második felében megyek Gergőhöz Skóciába két hétre, és március elején megérkezem Budapestre. Elkezdtem várni :) Most már azon gondolkodom, miket nézzek még meg itt a szigeten ezekben az utolsó hetekben, mi az, ami eddig kimaradt, pedig nagyon szerettem volna. Igaz, még nem végleges a búcsú, májusban visszajövök két hónapra, hátha végre tényleg sikerül angolt tanítani.
Pár hete bejelentették, hogy a németes csapatban kettővel többen vagyunk, mint ahány emberre szükség van (ez mondjuk nem igaz), és vagy két önként jelentkező megy a másik németes részlegre, ahol hirdetéseket kell ellenőrizni, vagy a két legutóbb érkezett. Erre Ike kolléga, aki 19 éves, még ott, a meetingen felmondott január 31-ével, neki ma volt az utolsó napja. (Mert kivette a maradék szabadságát. Amúgy ő érkezett utolsó előtt, tehát mindenképp neki kellett volna menni.) Mivel más önként jelentkező nem akadt, behívott beszélgetni a HR-es, és velem közölte az örömhírt, hogy lehet menni a másik részlegre. Mondtam, hogy köszönöm, nem szeretnék élni a lehetőséggel, inkább felmondok. Én is úgy fogom csinálni, hogy kiveszem a maradék szabadságomat, így jóval előbb lesz az utolsó tényleges munkanapom, mint ami a papírokban szerepelni fog.
Úgyhogy megyek haza. Amúgy is mentem volna nemsokára, de így most előbb teszem. Február második felében megyek Gergőhöz Skóciába két hétre, és március elején megérkezem Budapestre. Elkezdtem várni :) Most már azon gondolkodom, miket nézzek még meg itt a szigeten ezekben az utolsó hetekben, mi az, ami eddig kimaradt, pedig nagyon szerettem volna. Igaz, még nem végleges a búcsú, májusban visszajövök két hónapra, hátha végre tényleg sikerül angolt tanítani.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése