5 km, kicsit kevesebb, mint egy szigetkör otthon. Kb. ötven induló volt, ami nekem nagyon kevésnek tűnt, nem is értettem igazán, mert azért eléggé reklámozták az eseményt. Lehet, hogy igaz, amit már több helyen olvastam, és az itteniek tényleg ennyire nem szeretnek sportolni?
Amúgy meg... Hát, ez nagyon kemény volt. Először kellett futni egy és egyharmad kört a sportpályán (kb. 550 m). Ott még nem volt baj, az sík terep. De ami utána következett, hajjaj! Fel kellett futni az egyetemi körútra (400 m). Fel. Aztán az egyetemi körúton három kör (körönként 1,1 km), vissza a pályára, még egy kör és cél. (Ez így nem 5 km, nem tudom, mit mértem rosszul.)
Na most az egyetemi körút úgy néz ki, hogy a háromnegyedében felfelé futsz, a negyedében lefelé. És az derült ki, hogy én még mindig nem tudok hegynek felfelé futni. Most az sem volt, ami a félmaratonnál, hogy visz a tömeg, miután nem volt tömeg :) Nagyon sokat sétáltam sajnos. Otthon 5 km-t azért lefutok megállás nélkül, és többször előfordult már, hogy kétszer annyit is. De ha meg kell állni, mert nem kapok levegőt, akkor addig szoktam feltartott karral sétálni, míg újra megy, ez olyan 5-10 másodperc. Most többször előfordult, hogy már inkább újra elindultam úgy, hogy nem bírtam rendesen lélegezni, mert vagy fél perce sétáltam, és mégsem lett jobb.
Az lett a vége, hogy egy másik nővel együtt utolsónak értünk célba, illetve én előtte vagy három méterrel. Eléggé demoralizáló volt, amikor az egyetemi körút utolsó körében mögöttünk már nem jött senki, gondoltam is, biztos 40 perc körül lesz az eredményem, szégyellhetem magam. És nem. 35 perc lett. Az nem jó eredmény, persze, az egy kicsit rosszabb, mint az átlagos, de én amúgy is 32,5 és 33,5 között futom ezt a távot, tehát nem teljesítettem azért annyira sokkal rosszabbul, mint sík terepen szoktam.
A másik nő teljesen kiborult, nagyon a szívére vette, hogy utolsó lett, kétségbe volt esve, hogy de hát ő hogy megy így a februári félmaratonra. Mondtam neki, ez most az a ritka eset, amikor az, hogy mindenki más jobb volt nálunk, nem azt jelenti, hogy mi rosszak vagyunk és eláshatjuk magunkat, mert tökre középszerűt futottunk, egyszerűen pechünk volt vele, hogy mindenki más sokkal jobbat tudott menni. Meg aztán február még nagyon messze van ám, időben elkezdett készülni, addig még egy csomót fog fejlődni, és ha valamiért mégsem, akkor se keseredjen el, mert ha ezt az időt beszorozza néggyel, akkor azt fogja látni, hogy ezt még bőven jegyzik a félmaratonokon is, nincs semmi gáz. Ettől kicsit megvigasztalódott. Én meg úgy vagyok vele, hogy jó, hát nem jó érzés utolsónak lenni, de valakinek azt is kell, és örülök, hogy túléltem ezt a terepet. Nem mondom, hogy ezek után nem félek a két hét múlva esedékes 10 km-től, de majd próbálok minél jobban felkészülni rá lelkileg. Meg hátha ott többen lesznek, és húz majd a tömeg.
És örülök annak is, amit kaptam. Tök sok minden volt a kis csomagban, plusz van most már máltai érmem is. Olyat mindenképp szerettem volna, ha már itt vagyok :) Az egyetem címere van rajta, mivel ezt az eseményt az egyetem szervezte, és szerintem nagyon szép. Ja, meg most így láttam az egyetemet is, legalábbis néhány épületét, ami közel esik a körúthoz, és nagyon tetszik. Kedvem támadt egyetemistának lenni itt, de nem dőlök már be ilyen impulzusoknak.
Holnap végre _tényleg_ elmegyek a Ghar Dalam barlanghoz, ahová eddig már többször nem jutottam el. Legalábbis ebben reménykedem. Eredetileg meg akartam volna nézni a St. Peter's Pool nevezetű öblöt is, mert csodaszép, és talán jó idő lesz, de az útvonaltervező alapján inkább nem kell ezt erőltetni - szinte lehetetlen busszal odajutni. Több máltai is mondta már, hogy oda kocsival akarjak menni, de én ezt mindig elengedtem a fülem mellett, mert ugye nincs kocsim, de most már látom, hogy ide nagyobb elszántság kell, ha busszal akarok menni, mint amennyi nekem van. Legfeljebb majd a holnapi kirándulás rövid lesz, és akkor sincs semmi, mert akkor délután stepelek egyet (a kettlebellt most kivételesen szerdára ütemeztem be), aztán beülök egy kád forró vízbe. Ilyet még nem csináltam, mióta itt vagyok, mert Paolo meg Danijela is többször elmondta, hogy hú, nehogy valaki ne zuhanyozzon, hanem fürödjön, mert akkor azonnal a gatyánk is rámegy a számlára. Most egyikük sincs itt, mikor máskor rosszalkodjak, ha nem most? Egyébként sem hiszem, hogy _egy_ kád víztől olyan nagyon meg fog ugrani a számlánk.
 |
| Regisztráció |
 |
| Az egyetemi sportpálya |
 |
| Startkép |
 |
| Elvitte a szél a sátrat, valamint tömeg (nem) |
 |
| Goody bag |
 |
| Az érem!! |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése