Az eddigi legizgalmasabb munkanap
Múlt vasárnap történt, de csak most jutottam odáig, hogy kopipészteljem a Facebookról. Kész, halljátok, kééész.
Úgy kezdődött, hogy Antje odajött hozzám, mondta, hogy tegyem magam Meetingre (merthogy mindig jelezni kell a rendszerben, mit csinálunk éppen, és van olyan pont, hogy meeting), majd bevonultunk egy miniirodába. Az következett, hogy megdicsért: azt mondta, nagyon elégedett velem, igazán, mert csak pici hibáim vannak, pedig csak két hete jöttem, csak ne kérjek bocsánatot a hibákért, merthogy ez most a tanulási folyamat, még nem baj, ha hibázom.
Úgy folytatódott, hogy azt mondta Antje, bárhova ülhetek, ahová akarok, dolgozzak egyedül, ő meg nézi az e-mailjeimet, úgyis mind hozzá fut be. Ezt tök nagy elismerésnek éreztem, le is ültem Judit mellé, Mariával szembe, mondták is mindketten, hogy kérdezzek nyugodtan. Nyitogattam szépen a nehéz e-maileket, válaszolgattam rájuk, egy jött vissza Antjétól azzal, hogy az egyik mondatot írjam át. Meg visszajött még néhány pofonegyszerű, amire azt írtam, hogy beazonosíthatatlan az ügyfél, miközben beazonosítható volt, és tényleg nekem is sikerült beazonosítani második nekifutásra, és ezt azóta sem értem.
No de. Egyszer csak írt egy bácsi, egy egyetemi docens mégpedig, hogy őt megsértette egy tagunk, név szerint ez és ez, és ezért neki azonnal adjuk vissza a pénzét, amit az előfizetésre költött, mert ő ezt a megrázkódtatást nem hajlandó elviselni. Én megnéztem erre a levelezését a nővel, és az derült ki, hogy megbeszéltek egy randit, amire a nő nem ment el, amire a pasi nekiesett csupa piros nagybetűvel, 60-as betűmérettel kb., hogy reméli, maga sem hiszi el azt a sok szart, amit összehord a bemutatkozásban (megbízható, kedves, házias, stb.), mire a nő visszaírt, hogy nyaljon be tövig. Én meg erre azt írtam a bácsinak, hogy sajnálom, hogy csalódott a hölgyben, de a tagjaink veszekedéseibe nincs beleszólásunk, és nem tudunk emiatt pénzt visszaadni, majd leírtam, hogyan lehet valakit blokkolni.
Abból lett a baj, hogy a pasi két e-mailt írt, és én mindkettőre egyszerre válaszoltam (ilyet is lehet, és amikor megnyomjuk a küldés gombot, az ügyfél egy e-mailt kap). El is ment a válaszom Antjéhoz, aki odaírta kommentárnak, hogy ő törölte a nőt, mert nem írhat olyat a másik tagnak, hogy nyaljon be tövig, és írjam ezt meg a pasinak, majd tegyem hozzá, hogy azért magába is nézegessen talán. Ezek után rányomott arra a gombra, hogy elutasítás (tudom, mert láttam, akkor épp mellette ültem).
Én visszamentem, elkezdtem átírni az e-mailt, mire megjött a bácsi válasza, hogy a reakciónk silány, és beperel minket, és a médiát is értesíti, és mit képzelünk. Bennem abban a percben megállt az ütő. Mondta Antje, hogy ne stresszeljek, ő se érti, mitől ment ki a válasz, mert hiába válaszoltam meg kettőt, csak egy válasznak kellene megérkezni a végén az ügyfélhez, most meg az lett, hogy egy válaszom visszajött, a másik meg kiment az ügyfélhez. Később kiderült, hogy amúgy is rendszerhiba van, mert minden e-mailemnek Antjéhoz kell menni, és a mai 47-ből csak 42-t kapott meg, 5 szó nélkül kiment.
Szóval erre megírtuk a bácsinak, hogy elnézést kérünk, ami kikerült véletlenül, az egy vázlat volt, és a valódi állásfoglalásunk az, hogy. Ettől megnyugodott ezzel a résszel kapcsolatban, mert ugye azt akarta elérni, hogy töröljük a nőt, de innentől egész este írogatott, hogy márpedig neki küldjük vissza a pénzét. 14 napig tehetjük ezt meg onnantól kezdve, hogy fizetett, na most ő 3 hónapja fizetett. A végén én már teljesen kikészültem, úgyhogy már Antje válaszolt neki, mégpedig továbbra is azt, hogy a nőt töröltük, nyugodjon meg, mellesleg ő sem szarozhatja más profilját, és miután 3 hónap alatt mintegy 300 e-mailt küldött el, tehát elég aktívan használta a platformot, talán álljon le. Basszus...
De Antje nagyon aranyos volt, mondta, hogy a pasi akkor is írogatna egész este, hogy adjuk vissza a pénzét, ha eleve a javított e-mail megy ki. Ebben amúgy én is biztos vagyok, de azért most elszomorodtam. Judit vigasztalt, mondta, ne aggódjak, minden második ügyfél ügyvéddel meg perrel meg médiával fenyeget, és ha angolul telefonálnék, akkor az angolok meg napi sokszor kurva anyáznának. A képen az látható, hogy éreztem magam az utolsó pár órában, amikor ez a cirkusz folyt. Azért egy tanulság van: innentől kevésbé bátran cselekszem, mert bizony nem tuti, hogy minden addig marad bent a rendszerben, amíg mi bent akarjuk tartani.
Szerdán aztán, ami nekem az új hétfő, Judit kolleginám segítségével visszakerestem, a vasárnapi docensem írogatott-e még azután, hogy hazamentem, és következett két szabadnap. Még egyet írt, aminek a tartalma ismét az volt, hogy de őt nagyon megsértették, és nagyon kéri vissza a pénzét. Maria, az osztrák nő válaszolt neki: már többször megírtuk, hogy nem tudjuk visszaadni a pénzét azért, mert megsértették, a személyeskedést mellesleg ő kezdte, ráadásul a nőt töröltük, úgyhogy most már szűnjön meg. Ettől meg is szűnt.
Úgy kezdődött, hogy Antje odajött hozzám, mondta, hogy tegyem magam Meetingre (merthogy mindig jelezni kell a rendszerben, mit csinálunk éppen, és van olyan pont, hogy meeting), majd bevonultunk egy miniirodába. Az következett, hogy megdicsért: azt mondta, nagyon elégedett velem, igazán, mert csak pici hibáim vannak, pedig csak két hete jöttem, csak ne kérjek bocsánatot a hibákért, merthogy ez most a tanulási folyamat, még nem baj, ha hibázom.
Úgy folytatódott, hogy azt mondta Antje, bárhova ülhetek, ahová akarok, dolgozzak egyedül, ő meg nézi az e-mailjeimet, úgyis mind hozzá fut be. Ezt tök nagy elismerésnek éreztem, le is ültem Judit mellé, Mariával szembe, mondták is mindketten, hogy kérdezzek nyugodtan. Nyitogattam szépen a nehéz e-maileket, válaszolgattam rájuk, egy jött vissza Antjétól azzal, hogy az egyik mondatot írjam át. Meg visszajött még néhány pofonegyszerű, amire azt írtam, hogy beazonosíthatatlan az ügyfél, miközben beazonosítható volt, és tényleg nekem is sikerült beazonosítani második nekifutásra, és ezt azóta sem értem.
No de. Egyszer csak írt egy bácsi, egy egyetemi docens mégpedig, hogy őt megsértette egy tagunk, név szerint ez és ez, és ezért neki azonnal adjuk vissza a pénzét, amit az előfizetésre költött, mert ő ezt a megrázkódtatást nem hajlandó elviselni. Én megnéztem erre a levelezését a nővel, és az derült ki, hogy megbeszéltek egy randit, amire a nő nem ment el, amire a pasi nekiesett csupa piros nagybetűvel, 60-as betűmérettel kb., hogy reméli, maga sem hiszi el azt a sok szart, amit összehord a bemutatkozásban (megbízható, kedves, házias, stb.), mire a nő visszaírt, hogy nyaljon be tövig. Én meg erre azt írtam a bácsinak, hogy sajnálom, hogy csalódott a hölgyben, de a tagjaink veszekedéseibe nincs beleszólásunk, és nem tudunk emiatt pénzt visszaadni, majd leírtam, hogyan lehet valakit blokkolni.
Abból lett a baj, hogy a pasi két e-mailt írt, és én mindkettőre egyszerre válaszoltam (ilyet is lehet, és amikor megnyomjuk a küldés gombot, az ügyfél egy e-mailt kap). El is ment a válaszom Antjéhoz, aki odaírta kommentárnak, hogy ő törölte a nőt, mert nem írhat olyat a másik tagnak, hogy nyaljon be tövig, és írjam ezt meg a pasinak, majd tegyem hozzá, hogy azért magába is nézegessen talán. Ezek után rányomott arra a gombra, hogy elutasítás (tudom, mert láttam, akkor épp mellette ültem).
Én visszamentem, elkezdtem átírni az e-mailt, mire megjött a bácsi válasza, hogy a reakciónk silány, és beperel minket, és a médiát is értesíti, és mit képzelünk. Bennem abban a percben megállt az ütő. Mondta Antje, hogy ne stresszeljek, ő se érti, mitől ment ki a válasz, mert hiába válaszoltam meg kettőt, csak egy válasznak kellene megérkezni a végén az ügyfélhez, most meg az lett, hogy egy válaszom visszajött, a másik meg kiment az ügyfélhez. Később kiderült, hogy amúgy is rendszerhiba van, mert minden e-mailemnek Antjéhoz kell menni, és a mai 47-ből csak 42-t kapott meg, 5 szó nélkül kiment.
Szóval erre megírtuk a bácsinak, hogy elnézést kérünk, ami kikerült véletlenül, az egy vázlat volt, és a valódi állásfoglalásunk az, hogy. Ettől megnyugodott ezzel a résszel kapcsolatban, mert ugye azt akarta elérni, hogy töröljük a nőt, de innentől egész este írogatott, hogy márpedig neki küldjük vissza a pénzét. 14 napig tehetjük ezt meg onnantól kezdve, hogy fizetett, na most ő 3 hónapja fizetett. A végén én már teljesen kikészültem, úgyhogy már Antje válaszolt neki, mégpedig továbbra is azt, hogy a nőt töröltük, nyugodjon meg, mellesleg ő sem szarozhatja más profilját, és miután 3 hónap alatt mintegy 300 e-mailt küldött el, tehát elég aktívan használta a platformot, talán álljon le. Basszus...
De Antje nagyon aranyos volt, mondta, hogy a pasi akkor is írogatna egész este, hogy adjuk vissza a pénzét, ha eleve a javított e-mail megy ki. Ebben amúgy én is biztos vagyok, de azért most elszomorodtam. Judit vigasztalt, mondta, ne aggódjak, minden második ügyfél ügyvéddel meg perrel meg médiával fenyeget, és ha angolul telefonálnék, akkor az angolok meg napi sokszor kurva anyáznának. A képen az látható, hogy éreztem magam az utolsó pár órában, amikor ez a cirkusz folyt. Azért egy tanulság van: innentől kevésbé bátran cselekszem, mert bizony nem tuti, hogy minden addig marad bent a rendszerben, amíg mi bent akarjuk tartani.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése