Megtaláltam Ruben üzenetét

A telefonomon a Hangouts átvette a hatalmat a gmail fölött, le se lehet lőni - amit a gmailemre írnak, pontosabban a chaten, azt mind lenyúlja a Hangouts, de értesítést nem küld róla, csak napok-hetek múlva, viszont a gmailből nem tudom előhívni sehogy sem. Idióta technika, na mindegy, nem ez a lényeg. Hanem az a lényeg, hogy aszongya: "I believe you have your apps (viber/whatsapp) with the hungarian number which I don't know, so I don't know how do you want me to send you the pictures." Tehát: "Azt hiszem, az appjaid (viber/whatsapp) a magyar számodon vannak, amit nem tudok, tehát nem tudom, mit akarsz, hogyan küldjem el neked a képeket." Basszus, ezt a stílust már! Egy telekommunikációs mérnöktől úgy amúgy. Megírtam neki, hogy nem használok se vibert, se whatsappot, viszont gondoltam, majd áttölti a gépére a képeket a telefonjáról, aztán elküldi e-mailben.

Erről meg eszembe jutott, amikor hétfőn 7-re volt megbeszélve a couchsurfinges összeröffenés, én én ott voltam 7 előtt 10 perccel, ott álltam a Beach Club előtt, megvártam Franzit, aki fél 8-ra ért oda, lementünk a lépcsőn a bárba, és ott ült Ruben meg Michael (német pasi, Jia Wei szobatársa). Ruben rám nézett, és sértetten a következőt mondta: "Én pontos voltam."* Erre én nevetve mondtam, hogy én meg korábban jöttem 10 perccel, csak a lépcső tetején állva vártam az érkezőket. Erre Ruben: "A lépcső teteje nem a Beach Club, ez a Beach Club." Erre én meg visszaszóltam, hogy az "at" the Beach Club, ahol az esemény szerint a találkozási pont van, nem "in" the Beach Club, de egyébként lényegtelen.

Ez csak eszembe jutott most, hogy megtaláltam a Hangoutsban ezt a pimasz üzenetet, de tényleg teljesen mindegy, kedden hazament, és nem is biztos, hogy visszajön.


*Van képe, amikor _mindig_ és _mindenhonnan_ legalább fél órát késik. Egyszer sikerül pontosan odaérnie, és már nagy a szája? Hallod...

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Kép
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is.  Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-kor,
További információk

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk