Walter Mitty titkos élete (2013)
Még tavaly döntöttem el, hogy meg szeretném nézni, mert felkeltette az érdeklődésemet az előzetes.
Ben Stillert eddig a hülyeségeiről ismertem, meg is lepett, amikor azt láttam, hogy ez nem a szokásos ökörködés. Még nagyobbat néztem, amikor a film végén kiírták, hogy maga Ben Stiller a rendező - szeretnék írni neki valahol, és ez lenne az üzenet tartalma: "Rendezz! Sokat! Csak ilyet!" Akkor meg aztán köpni-nyelni nem tudtam, amikor szintén a film végén megtudtam, hogy James Thurber egyik novellájából írták a forgatókönyvet. De hát én imádom James Thurbert! A 13 falióra meg a Thurber Country hihetetlenül jó művek, nekem most rögtön KELL ez a novella is! Errefelé lehet megtalálni angolul, és ingyen letölthető az audio változat is, mégpedig Ben Stiller felolvasásában és kommentárjaival, wow, megvan az esti program*. Azt meg már ne is mondjam, hogy ez egy 1947-es film újrázása, nyilván azt is meg kellene nézni. A lényeg, hogy ha ezeket az információkat előbb tudom, fejvesztve rohantam volna a moziba, és nem úgy állok hozzá, hogy ha látom, jó, ha nem, az sem baj. Aki hallja, adja át: Mindenki nézze meg, nagyon jó film!
Tulajdonképpen tényleg nem túlzás azt állítani, hogy a Forrest Gump újragondolása. Walter Mitty nem beteg, de nagyon furcsa figura: rettenetesen unja az életét, amiben nem történik semmi, ezért nagyon sokat álmodozik mindenféle kalandokról, amiket jó lenne átélni. Megjegyzem, a Life magazinnál "negatívos ember", ami lehet, hogy egy kicsit tényleg egyhangú, de azért unalmasnak nem nevezném. Bár, ha valaki 16 éven át csinálja, mint Walter... Hát, jó, lehet, hogy ezt is meg lehet unni. Walternek mindenesetre van egy anyukája, aki legalább olyan ügyesen bánik vele, mint Forrest Gumppal a sajátja, valamint egy húga, egy lökött művészlélek. Mellesleg szerelmes egy kolléganőjébe, akivel még sosem váltottak egyetlen szót sem, mert Walter ahhoz nem elég bátor, és inkább egy társkeresőn keresztül férkőzne a lány közelébe, ha működne a kacsintás funkció. Ott van még Todd, aki a társkereső alkalmazottja, és kötődni kezd Walterhez, valamint Sean, a különc fényképész, aki még soha életében nem találkozott Walterrel, de csak benne bízik, ha a fotói megfelelő kezeléséről van szó.
Akkor kavarodik fel az állóvíz Walter körül, amikor kiderül, hogy a Life átmegy online magazinba, ezért a szerkesztőség túlnyomó többségére nincs szükség többé, szóval a következő, egyben utolsó nyomtatott szám igazán nagy durranás kell, hogy legyen, kezdve a címlapfotóval, amit mellesleg Walter sehol sem talál, pedig még soha életében nem veszített el egyetlen negatívot sem. Ha ez nem lenne elég baj, kap a nyakába egy új főnököt, egy nagyon fiatal, nagyon arrogáns bunkót (Walter a "pöcs" szót használja rá, van neki igazsága, meg kell hagyni), aki a gimiben nyilván a nála kevésbé menő társai kínzásában lelte örömét, így kipécézi magának Waltert, akit elnevez Major Tomnak, és halálra cikizi, minden lehetőséget megragad rá, hogy megalázza. Walter azonban nem foglalkozik vele, inkább elkezdi élni az álmait, és igazán nagy kalandot kreál magának - ezúttal azonban a kaland nemcsak a fejében létezik, hanem a valóságban is.
Szerettem a történetet, a karaktereket, a színészek játékát, a kreatív képeket, az apró részleteket, pl. Walter sétál az utcán, és a háttérben egy kislány krétával rajzol a járdára meg a mögötte lévő ház falára, ahová már fel is írta szép, színes betűkkel: "Here Comes the Sun", azaz "itt jön a nap", ami egyébként a Beatles egyik számának címe, és szerintem betétdalként is szerepel a filmben (erről mondjuk az imdb nem tud, ami nekem fura, esküszöm, hallottam), úgy általában a zenéjét, a Life magazin mottóját: “To see the world, things dangerous to come to, to see behind walls, to draw closer, to find each other and to feel. That is the purpose of Life.” Nem emlékszem, hogyan fordították a filmben, úgyhogy saját szavaimmal: "Látni a világot, szembenézni a veszéllyel, a falak mögé látni, közelebb lépni, megtalálni egymást és érezni. Ez az élet értelme." Ez egyébként a Life magazinon kívül Walter mottójának is tekinthető, nagyon sokszor szembesül vele kalandozásai során.
Ben Stillert eddig a hülyeségeiről ismertem, meg is lepett, amikor azt láttam, hogy ez nem a szokásos ökörködés. Még nagyobbat néztem, amikor a film végén kiírták, hogy maga Ben Stiller a rendező - szeretnék írni neki valahol, és ez lenne az üzenet tartalma: "Rendezz! Sokat! Csak ilyet!" Akkor meg aztán köpni-nyelni nem tudtam, amikor szintén a film végén megtudtam, hogy James Thurber egyik novellájából írták a forgatókönyvet. De hát én imádom James Thurbert! A 13 falióra meg a Thurber Country hihetetlenül jó művek, nekem most rögtön KELL ez a novella is! Errefelé lehet megtalálni angolul, és ingyen letölthető az audio változat is, mégpedig Ben Stiller felolvasásában és kommentárjaival, wow, megvan az esti program*. Azt meg már ne is mondjam, hogy ez egy 1947-es film újrázása, nyilván azt is meg kellene nézni. A lényeg, hogy ha ezeket az információkat előbb tudom, fejvesztve rohantam volna a moziba, és nem úgy állok hozzá, hogy ha látom, jó, ha nem, az sem baj. Aki hallja, adja át: Mindenki nézze meg, nagyon jó film!
Tulajdonképpen tényleg nem túlzás azt állítani, hogy a Forrest Gump újragondolása. Walter Mitty nem beteg, de nagyon furcsa figura: rettenetesen unja az életét, amiben nem történik semmi, ezért nagyon sokat álmodozik mindenféle kalandokról, amiket jó lenne átélni. Megjegyzem, a Life magazinnál "negatívos ember", ami lehet, hogy egy kicsit tényleg egyhangú, de azért unalmasnak nem nevezném. Bár, ha valaki 16 éven át csinálja, mint Walter... Hát, jó, lehet, hogy ezt is meg lehet unni. Walternek mindenesetre van egy anyukája, aki legalább olyan ügyesen bánik vele, mint Forrest Gumppal a sajátja, valamint egy húga, egy lökött művészlélek. Mellesleg szerelmes egy kolléganőjébe, akivel még sosem váltottak egyetlen szót sem, mert Walter ahhoz nem elég bátor, és inkább egy társkeresőn keresztül férkőzne a lány közelébe, ha működne a kacsintás funkció. Ott van még Todd, aki a társkereső alkalmazottja, és kötődni kezd Walterhez, valamint Sean, a különc fényképész, aki még soha életében nem találkozott Walterrel, de csak benne bízik, ha a fotói megfelelő kezeléséről van szó.
Akkor kavarodik fel az állóvíz Walter körül, amikor kiderül, hogy a Life átmegy online magazinba, ezért a szerkesztőség túlnyomó többségére nincs szükség többé, szóval a következő, egyben utolsó nyomtatott szám igazán nagy durranás kell, hogy legyen, kezdve a címlapfotóval, amit mellesleg Walter sehol sem talál, pedig még soha életében nem veszített el egyetlen negatívot sem. Ha ez nem lenne elég baj, kap a nyakába egy új főnököt, egy nagyon fiatal, nagyon arrogáns bunkót (Walter a "pöcs" szót használja rá, van neki igazsága, meg kell hagyni), aki a gimiben nyilván a nála kevésbé menő társai kínzásában lelte örömét, így kipécézi magának Waltert, akit elnevez Major Tomnak, és halálra cikizi, minden lehetőséget megragad rá, hogy megalázza. Walter azonban nem foglalkozik vele, inkább elkezdi élni az álmait, és igazán nagy kalandot kreál magának - ezúttal azonban a kaland nemcsak a fejében létezik, hanem a valóságban is.
David Bowie - Space Oddity (Major Tom)
Szerettem a történetet, a karaktereket, a színészek játékát, a kreatív képeket, az apró részleteket, pl. Walter sétál az utcán, és a háttérben egy kislány krétával rajzol a járdára meg a mögötte lévő ház falára, ahová már fel is írta szép, színes betűkkel: "Here Comes the Sun", azaz "itt jön a nap", ami egyébként a Beatles egyik számának címe, és szerintem betétdalként is szerepel a filmben (erről mondjuk az imdb nem tud, ami nekem fura, esküszöm, hallottam), úgy általában a zenéjét, a Life magazin mottóját: “To see the world, things dangerous to come to, to see behind walls, to draw closer, to find each other and to feel. That is the purpose of Life.” Nem emlékszem, hogyan fordították a filmben, úgyhogy saját szavaimmal: "Látni a világot, szembenézni a veszéllyel, a falak mögé látni, közelebb lépni, megtalálni egymást és érezni. Ez az élet értelme." Ez egyébként a Life magazinon kívül Walter mottójának is tekinthető, nagyon sokszor szembesül vele kalandozásai során.
Beatles - Here Comes the Sun
Jose Gonzalez - Stay Alive
Ezt a filmet még egészen biztosan meg fogom nézni néhányszor. Inspiráló, humoros, mégis komoly, elgondolkodtató. Igazán jó film. 10/10 pont. Tényleg ne hagyjátok ki!
*UPDATE: Meghallgattam, elolvastam meg minden. Nagyon nyomasztó és szomorú történet, hat oldalban is egészen le tudja nyomni az embert. Nem tetszett különösebben Ben Stiller felolvasása, viszont a meglátásai, amikbe a végén belehallgathattam, nagyon jók voltak: a történet a magányról szól, valamint arról, hogy sosem tudhatjuk, mi jár a másik ember fejében, mert tulajdonképpen mindenkinek van egy titkos élete, amibe senki más nem lát bele.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése