Szilveszter 2012/2013
Bár annyira nem volt virágos jókedvem, azért a szilvesztert nem lehet szomorkodással meg önsajnálattal tölteni, pláne nem egyedül, ezért idén is anyuéknál voltam a szokásos társasjátékpartin. És Blanka idén is eljött.
Valamikor 5 körül érkeztem meg Marcival, Marci cuccaival, egy sporttáskányi társasjátékkal meg egy tiramisuval felszerelkezve. Először vacsoráztunk. Anyu a telefonban már előre szólt, hogy, idézem, "Most nem lesz sok kaja", ehhez képest gyakorlatilag ahová néztem, mindenütt kaja volt, és sikerült is telezabálni magamat. Furcsa, mert már vagy két éve nem volt ilyen, mindig sikerült mértékkel enni ünnepekkor is. Remélem, hogy ez az elfajzás csak a közepesen rossz állapotom miatt van, és majd ha megint tök jól leszek, akkor elmúlik. Szóval volt fasírt, karaj, franciasaláta, svéd gombasaláta, kukoricasaláta, sok süti meg rágcsálnivaló.
Aztán játszottunk egy kör Scrabble-t. Jó játék lenne ez, ha biztosítani lehetne, hogy az ember kiinduló hét betűje értelmes hét betű. Így, hogy főleg 3-4 betűs szavakat lehet kirakni többire, eléggé beszűkül a játéktér, és egy idő után unalmassá válik a dolog. Negyed 9 körül apuval elmentünk Blankáért a pályaudvarra, és amikor 9 körül visszaértünk, megint ettünk. (Rettenetes. Egész éjjel ettünk. Szinte.) Aztán kockapókereztünk, aztán éjfélkor koccintottunk, majd játszottunk egy kör Tabut, egy kör Activityt, egy kör Kérdezz! Feleleket. Fél 5-ig csak játszottunk, aztán Zsuzsa néni és Blanka készülődni kezdtek a hazamenetelhez, aztán 5 körül el is indultak, mi meg negyed 6 körül lefeküdtünk aludni. Marci ezen kiakadt, mert mire mi ledőltünk, addigra ő kialudta magát, és azt szerette volna, ha már kezdődik a nap. De megbeszéltem vele a dolgot, és akkor hajlandó volt ő is aludni még. Reggel anyuék 10-kor keltek, én 11-kor, és a kutya egészen ébredésig ott feküdt a lábamnál, nem ment ki a konyhába, pedig ott főzés és evés volt. Ebéd/reggeli után még társasoztunk kicsit hárman: anyuval Scrabble-t és egyik féle Ország, várost játszottunk, apuval kiegészülve meg másik félét.
Úgy éreztem, a kutya így két nap alatt elfogadta a helyzetet, sőt megbarátkozott azzal a gondolattal, hogy mostantól nem hárman lakunk, és ő velem maradt. Meg is döbbent, amikor meglátta Tomit 1-jén délután, és konkrétan sírt örömében. Tomi hazahozott a sok málhámmal, aztán együtt összepakoltuk a kutya holmiját, és átvittük hozzájuk, aztán még sétáltunk egyet hárman, majd hazakísértek. Azt az arckifejezést, amikor a kutya rájött, hogy ezen a kapun már csak én jövök be, ő és Tomi nem itt laknak... Hát, azt le kellett volna fényképezni. Biztos, hogy mostantól ritkán látom majd Marcit, de azért remélem, hogy néha láthatom, esetleg át is jöhet egy-két napra. Olyan helyes kiskutya, és azért másfél év alatt egészen megszoktam és megszerettem. Furcsa is volt úgy aludni, hogy nem szuszogott ott az ágyam mellett, de szerencsére elég álmos voltam, ezért ezen keveset tudtam agyalni.
Így telt nálunk idén a szilveszter. Jó volt, csak azt sajnálom, hogy már megint elmúltak az ünnepek. Mindig ez van :/
Valamikor 5 körül érkeztem meg Marcival, Marci cuccaival, egy sporttáskányi társasjátékkal meg egy tiramisuval felszerelkezve. Először vacsoráztunk. Anyu a telefonban már előre szólt, hogy, idézem, "Most nem lesz sok kaja", ehhez képest gyakorlatilag ahová néztem, mindenütt kaja volt, és sikerült is telezabálni magamat. Furcsa, mert már vagy két éve nem volt ilyen, mindig sikerült mértékkel enni ünnepekkor is. Remélem, hogy ez az elfajzás csak a közepesen rossz állapotom miatt van, és majd ha megint tök jól leszek, akkor elmúlik. Szóval volt fasírt, karaj, franciasaláta, svéd gombasaláta, kukoricasaláta, sok süti meg rágcsálnivaló.
Aztán játszottunk egy kör Scrabble-t. Jó játék lenne ez, ha biztosítani lehetne, hogy az ember kiinduló hét betűje értelmes hét betű. Így, hogy főleg 3-4 betűs szavakat lehet kirakni többire, eléggé beszűkül a játéktér, és egy idő után unalmassá válik a dolog. Negyed 9 körül apuval elmentünk Blankáért a pályaudvarra, és amikor 9 körül visszaértünk, megint ettünk. (Rettenetes. Egész éjjel ettünk. Szinte.) Aztán kockapókereztünk, aztán éjfélkor koccintottunk, majd játszottunk egy kör Tabut, egy kör Activityt, egy kör Kérdezz! Feleleket. Fél 5-ig csak játszottunk, aztán Zsuzsa néni és Blanka készülődni kezdtek a hazamenetelhez, aztán 5 körül el is indultak, mi meg negyed 6 körül lefeküdtünk aludni. Marci ezen kiakadt, mert mire mi ledőltünk, addigra ő kialudta magát, és azt szerette volna, ha már kezdődik a nap. De megbeszéltem vele a dolgot, és akkor hajlandó volt ő is aludni még. Reggel anyuék 10-kor keltek, én 11-kor, és a kutya egészen ébredésig ott feküdt a lábamnál, nem ment ki a konyhába, pedig ott főzés és evés volt. Ebéd/reggeli után még társasoztunk kicsit hárman: anyuval Scrabble-t és egyik féle Ország, várost játszottunk, apuval kiegészülve meg másik félét.
Úgy éreztem, a kutya így két nap alatt elfogadta a helyzetet, sőt megbarátkozott azzal a gondolattal, hogy mostantól nem hárman lakunk, és ő velem maradt. Meg is döbbent, amikor meglátta Tomit 1-jén délután, és konkrétan sírt örömében. Tomi hazahozott a sok málhámmal, aztán együtt összepakoltuk a kutya holmiját, és átvittük hozzájuk, aztán még sétáltunk egyet hárman, majd hazakísértek. Azt az arckifejezést, amikor a kutya rájött, hogy ezen a kapun már csak én jövök be, ő és Tomi nem itt laknak... Hát, azt le kellett volna fényképezni. Biztos, hogy mostantól ritkán látom majd Marcit, de azért remélem, hogy néha láthatom, esetleg át is jöhet egy-két napra. Olyan helyes kiskutya, és azért másfél év alatt egészen megszoktam és megszerettem. Furcsa is volt úgy aludni, hogy nem szuszogott ott az ágyam mellett, de szerencsére elég álmos voltam, ezért ezen keveset tudtam agyalni.
Így telt nálunk idén a szilveszter. Jó volt, csak azt sajnálom, hogy már megint elmúltak az ünnepek. Mindig ez van :/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése