Masszázs

Életemben először ma elmentem egy szépségszalonba, és kaptam 60 perc masszázst. Eredetileg hát- és vállmasszázst kértem, de kiderült, hogy az érintett kezelésben benne van némi lábmasszázs is, én meg nem tiltakoztam, a lábammal is van éppen elég bajom. Javaslom, hogy időnként mindenki menjen el masszíroztatni. Mert nagyon jó. Félhomály van, szinte teljes csend, kivéve a nagyon halk zenét, mindenféle illóolajok párolognak, ráadásul hátmasszázs esetében a hasadon fekszel, így aztán jó eséllyel teljesen ellazulsz. Én például annyira, hogy hiába nyomorgatta a vádlimat, a meghúzódott izmaimat, a fájós gerincemet meg a bekötött vállamat a nő, hiába fájt ezek egy része, simán elaludtam. Jó, nem mélyen, de félálomba kerültem. Ezt az állapotot amúgy valamiért nagyon szeretem. Mindenféle gondolatok meg képek megjelennek a fejemben, azt hiszem, hogy ezek történnek most velem, aztán megrándul egy izmom, vagy valami hasonló történik, magamhoz térek, és rájövök, hogy csak álmodtam. Magamnál vagyok néhány másodpercig, aztán kezdődik az egész elölről. Olyan élmény, mintha lebuknék a víz alá, aztán előbukkannék, legalábbis ehhez tudom leginkább hasonlítani.

Szóval nagyon jó volt. Állítólag holnapra lehet izomlázam is ettől, erre kíváncsi leszek. Lehet, hogy máskor is beiktatok majd egy-egy ilyen alkalmat, bár tény, hogy nem olcsó. (Ezt most ajándékba kaptam, pontosabban cserébe azért, mert hétvégén segítettem a szalon tulajdonosának.)