Vasárnap kettesben

Úgy kezdődött, hogy nem állítottam órát, mondván, most végre kialszom magam. Hát, 9 és fél órát tudtam aludni, és elég fáradt maradtam. Mikor felébredtem, Tomi meg Marci még sétáltak, úgyhogy fogtam a Rév Fülöpöt, és elkezdtem olvasni, miután a Harry Potter 6. részét befejeztem este a kádban. Aztán hazaért a család.

Megterveztük, mi legyen a program, majd lustultunk még közel két órát. Aztán levittük a kutyát délutáni sétára, majd elindultunk. Ebédeltünk a McDonald'sban legalapabb alapmenüt, ami nem sűrűn fordul elő, megközelítőleg évi egy alkalommal, és ez így is fog maradni. Finomnak finom, de a túrós tészta meg a tökfőzelék is finom, ráadásul azokkal jól lehet lakni, míg sajtburgerrel kevésbé. De sebaj, néha megkívánjuk, ma is ez történt. Aztán meglátogattuk a Közlekedési Múzeumot, ahol még szeptember közepéig látható a Titanic kiállítás. Informatív, részletes, sok kép és tárgy is van, érdekes volt. Nyilván nem érhet a nyomába a pár éve a Millenárison látott változatnak, de azért nagyon érdemes megnéznie annak, akit érdekel a Titanic története. A neten találtam pár képet róla, ezek egy részét megmutatom:

Volt jó néhány eredeti tárgy a Titanic fedélzetéről, néhány emléktárgy is, rengeteg Titanicról szóló könyv, még Titanic játékhajó is. A legdurvább szerintem a Titanic roncsaiból készített láda, azt kicsit túlzásnak éreztem. Viszont a kis üvegcsényi rozsda a Titanicról számomra jobban érthető. Megint lehangolt kicsit a történet, mert olyan könnyen el lehetett volna ezt kerülni, de aztán azért gyorsan felvidultam. Egyébként érdekes gondolat, hogy ha akkor nem megy jéghegynek a hajó, soha nem tudta volna meg a ma élő emberek nagy része, hogy egyáltalán létezett, de még azt sem, hogy a Carpathia létezett. Furcsa dolgok ezek.

A múzeum után hazajöttünk, fagyiztunk egyet, aztán elvittük sétálni a kutyát egy lánnyal, akivel Tomi a reggeli sétán szokott találkozni. Az illetőnek két kistestű kutyája van, nagyon aranyosak, jót kergetőztek meg birkóztak Marcival. Séta közben alaposan lehűlt az idő, és úgy fújt a szél, hogy többször majdnem elrepült a vállamról a táskám. Remélem, nem fáztunk meg. Amúgy nekem jólesik ez a kis lehűlés, csak ne essünk túlzásba, szóval nem szeretnék hirtelen mínusz két fokot holnaptól tavaszig.

Itthon aztán beállítottuk a Film+-t, mert valahogy eltűnt a kínálatból, pedig véletlenül megtudtam, hogy lesz rajta a Bakancslista, amit még nem láttam, de annyian mondták már, hogy kéne, hogy elhatároztam, ma megnézem. Aztán kiderült, hogy kicsit figyelmesebben kéne olvasnom: a film jövő vasárnap este lesz a csatornán. Well. Aztán ha tényleg jó, és kedvet kapok, lehet, hogy megpróbálok összeállítani egy saját bakancslistát. Az vele a bajom egyelőre, hogy ha jól értem a koncepciót, marha könnyű olyasmiket felírni rá, amik teljesülésére elég kicsi az esély, az meg nem jó, viszont olyat is marha könnyű felírni rá, ami meg már holnap teljesíthető, és az sem jó. Majd a film után hátha jobban értem, pontosan milyen dolgok is szerepelhetnek rajta.

Közben tele vagyok projektötletekkel, de annyira, hogy lassan le kell őket írni, nehogy elfelejtsem valamelyiket. Hú, nagyon jó ötletek, nagy öröm lenne, ha szép sorjában mind megvalósulna. Ráállok az ügyre. Most meg mindjárt megyek fürdeni Rév Fülöppel. Eddig tetszik. Vicces, kreatív.