XXX. nyári olimpiai játékok
Majd egyszer valaki feltárhatná a pszichémet, és elárulhatná, miért bőgök minden olimpiai megnyitón immár tizenkét éve.
A műsor amúgy tetszett, bár a show részt kissé feleslegesnek érzem, az egészet meg nagyon hosszúnak. Még mindig az országok bevonulása a kedvencem, kár, hogy az EuroSport elszállt műsor közben, mert az m1-en fájdalmas volt a kommentátorokat hallgatni. Különösen jó ötlet volt Mr. Beant bevenni a buliba, és azért James Bond is vicces volt.
A bevonulás során azt az egyet nem tudtam értelmezni, amikor jöttek a független olimpiai atléták, három összevissza ugrándozó nő (ha jól emlékszem), de ezt mondjuk azóta sem értem. Nem akartak az országuk színeiben indulni? Vagy otthon nem kerültek be a csapatba, ezért alakítottak saját klubot? Vagy ezt hogy kell érteni?
A legjobb a különböző ázsiai sportolók ruhája volt, legalábbis én szeretem nézni idegen országok népviseletét, és az ázsiai ruhák bizony nagyon szépek. Egyébként kb. az N betűig lelkesedtem a bevonulás közben, utána az USA-ig azt hittem, elalszom, de ott megélénkültem, így már ismét teljesen éber voltam, amikor utolsóként bevonultak a szervező ország sportolói, a brit csapat. Minden országnak integettek a vezetői, kivéve a briteket. Szerencsétlen királynő kb. 10 óta dekkolt a lelátón, a csapat meg kb. 1-kor érkezett meg. Nem volt őszinte őfelsége mosolya. Sőt. Egyáltalán nem mosolygott. Sőt elsőre nem is vette észre, hogy már az ő alattvalói vonulnak, és vicces módon pontosan ugyanazt csinálta, amit abban a pillanatban én is: a körömágya környékén kapirgálta a bőrt. Azért most komolyan: 85 éves, teljesen megértem, hogy nem élvezte ezt a hacacárét, pláne azt, hogy ilyen hosszú volt. Ide kapcsolódik Szily megjegyzése, amit az indexes közvetítésben sütött el: "Fantasztikus felvonulás volt, ami egész pontosan megmutatta, hogy a globalizációt nemhogy nem szabad abbahagyni, de erőltetett ütemben kell pörgetni tovább, hogy négy év múlva már csak egy ország legyen a világon. De tényleg maximum három!" :)
Tetszettek a jelképek, a fáklya útja a stadionban, a végén a dal Paul McCartneytól, és úgy összességében az egész megnyitó. Csak négy óra azért kicsit talán túlzás. Reggel máris kezdenek az úszók, úgyhogy a délelőtt kivételesen nem fordítással telik majd, hanem tévézéssel, ugyanis az úszás azon kevés sportok egyike, amit mindenképpen látni szeretnék, bár idén feltehetőleg csak azokat a számokat nézem meg ott is, amelyekben indul magyar versenyző. (Különben sosem érek a könyv végére.) Hajrá, hajrá!
A műsor amúgy tetszett, bár a show részt kissé feleslegesnek érzem, az egészet meg nagyon hosszúnak. Még mindig az országok bevonulása a kedvencem, kár, hogy az EuroSport elszállt műsor közben, mert az m1-en fájdalmas volt a kommentátorokat hallgatni. Különösen jó ötlet volt Mr. Beant bevenni a buliba, és azért James Bond is vicces volt.
A bevonulás során azt az egyet nem tudtam értelmezni, amikor jöttek a független olimpiai atléták, három összevissza ugrándozó nő (ha jól emlékszem), de ezt mondjuk azóta sem értem. Nem akartak az országuk színeiben indulni? Vagy otthon nem kerültek be a csapatba, ezért alakítottak saját klubot? Vagy ezt hogy kell érteni?
A legjobb a különböző ázsiai sportolók ruhája volt, legalábbis én szeretem nézni idegen országok népviseletét, és az ázsiai ruhák bizony nagyon szépek. Egyébként kb. az N betűig lelkesedtem a bevonulás közben, utána az USA-ig azt hittem, elalszom, de ott megélénkültem, így már ismét teljesen éber voltam, amikor utolsóként bevonultak a szervező ország sportolói, a brit csapat. Minden országnak integettek a vezetői, kivéve a briteket. Szerencsétlen királynő kb. 10 óta dekkolt a lelátón, a csapat meg kb. 1-kor érkezett meg. Nem volt őszinte őfelsége mosolya. Sőt. Egyáltalán nem mosolygott. Sőt elsőre nem is vette észre, hogy már az ő alattvalói vonulnak, és vicces módon pontosan ugyanazt csinálta, amit abban a pillanatban én is: a körömágya környékén kapirgálta a bőrt. Azért most komolyan: 85 éves, teljesen megértem, hogy nem élvezte ezt a hacacárét, pláne azt, hogy ilyen hosszú volt. Ide kapcsolódik Szily megjegyzése, amit az indexes közvetítésben sütött el: "Fantasztikus felvonulás volt, ami egész pontosan megmutatta, hogy a globalizációt nemhogy nem szabad abbahagyni, de erőltetett ütemben kell pörgetni tovább, hogy négy év múlva már csak egy ország legyen a világon. De tényleg maximum három!" :)
Tetszettek a jelképek, a fáklya útja a stadionban, a végén a dal Paul McCartneytól, és úgy összességében az egész megnyitó. Csak négy óra azért kicsit talán túlzás. Reggel máris kezdenek az úszók, úgyhogy a délelőtt kivételesen nem fordítással telik majd, hanem tévézéssel, ugyanis az úszás azon kevés sportok egyike, amit mindenképpen látni szeretnék, bár idén feltehetőleg csak azokat a számokat nézem meg ott is, amelyekben indul magyar versenyző. (Különben sosem érek a könyv végére.) Hajrá, hajrá!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése