Előkerül néha még ma is az a sztori, amikor még alsóban egyszer reggel 7-kor, a legnagyobb kapkodás közepén, induláskor jelentettem be, hogy környezetismeret órára kell egy paprika meg egy paradicsom. Aznap. Anyu széttárta a kezét, épp nem volt otthon egyik sem. Kértem, menjen el a boltba venni, ezen nevetett, reggel 7-kor ilyen plusz kirándulásokra nem volt idő. Erre elpityeredtem, hogy fekete pontot fogok kapni. Anyu válasza: "Majd legközelebb nem aznap reggel szólsz, hanem időben." Emlékszem, úton a suliba becsengettem egy kedves nénihez, akivel hazafelé beszélgetni szoktam. Neki jó nagy veteményese volt, de nem tudott segíteni. Nem tudom, végül megkaptam-e a fekete pontot, de az megmaradt, milyen stressz volt aznap reggel bemenni a suliba. Képzelhetitek, micsoda nosztalgikus élmény volt, amikor este fél 9-kor, villanyoltás után, a Bóbita közben egyszer csak megszólalt Viola az ágyból a tök sötétben: "Anya, holnapra falevelet kell vinni az oviba!" Fejem először:...
Szép teljesítmény, gratulálok! A 11 könyv nem semmi. Még azt közölhetted volna, hogy hány órát aludtál naponta átlagosan. :)
VálaszTörlésÉs ugye, majd elmeséled, mi volt az interjún? És ugye, meggyógyultál? :)
TörlésKöszönöm :)
VálaszTörlésÚgy kb. 6-7 órát aludtam naponta, hétvégén volt, hogy akár kilencet is :)
Olvasni utazás közben szoktam (ez napi legalább 2 óra, néha akár 3-4 is), meg este egy órát a kádban. Így azért gyorsan lehet haladni.