Bolygó Hollandi
Ma megint olyan érzésem támadt, hogy sosem érek oda, aztán meg olyan, hogy sosem érek haza.
Metróval eljutottam az Árpád hídig, addig nem is volt gond. Ott viszont a villamost kb. öt percnyi bolyongás után találtam meg, miközben folyamatosan figyeltem a kiírásokat, és mindig azt hittem, jó irányba megyek.
A villamosról leszállva felfedeztem, hogy egy felüljáróhoz értem, ami eléggé összezavart, mert a térképen szó sem volt ilyesmiről. Ennek megfelelően tök másik irányba indultam, mint kellett volna, és ezzel a kb. három perces utat sikerült megduplázni. Amikor célhoz értem, nem volt kiírva a kaputelefonra az a név, amit kerestem, pedig percekig ott álltam, egyesével elolvastam minden nevet. Aztán elindultam a párhuzamos utcán, de rájöttem, hogy az nem lesz jó, úgyhogy a címben meghatározott utcán is mentem egy kicsit előre, és akkor megtaláltam azt a nevet, amit kerestem, csak ki volt írva az ajtóra, hogy most forduljak vissza, és menjek visszafelé egy sarkot, és ott lesz a szóban forgó cél. Ekkor derült ki, hogy konkrétan eljöttem mellette, és nem tűnt fel, pedig nem kis betűkkel van rajta a név, amit kerestem.
Visszafelé egészen a metróig simán eljutottam, ott viszont megint összekavartak a táblák. Nem tudom, hogy én vagyok ilyen szerencsétlen, vagy az Árpád hídnál táblázták ki idiótán az aluljárót, de megint percekig kerestem a felénk haladó metrót, és mikor megtaláltam, és már mentem két-három megállót, kiderült, hogy az ellenkező irányba megyek.
Utoljára akkor volt ilyen, amikor egyszer tizenegyedikben (nyolc éve!!!!) igyekeztem hazafelé a nyelvvizsga-előkészítőről. Akkor rossz irányba szálltam fel a 4-6-os villamosra az Oktogonon, és csak a Jászain vettem ezt észre, mert még nem tudtam, hogy jönnek sorba a megállók. A Jászain leszálltam, átfutottam a 2-es villamoshoz, láttam, hogy sokára jön, elindultam visszafelé, éppen bent állt a villamos, gyorsan odarohantam, elértem, és akkor kiderült, hogy megint ugyanabba az irányba megyek. Akkor arra gondoltam, felhívom aput, hogy jöjjön értem, mert képtelen vagyok hazavergődni. Ma csak azért szurkoltam, el ne hagyjam valamelyik táskámat vagy szatyromat, amit hurcibáltam közben. És ez legalább sikerült.
Metróval eljutottam az Árpád hídig, addig nem is volt gond. Ott viszont a villamost kb. öt percnyi bolyongás után találtam meg, miközben folyamatosan figyeltem a kiírásokat, és mindig azt hittem, jó irányba megyek.
A villamosról leszállva felfedeztem, hogy egy felüljáróhoz értem, ami eléggé összezavart, mert a térképen szó sem volt ilyesmiről. Ennek megfelelően tök másik irányba indultam, mint kellett volna, és ezzel a kb. három perces utat sikerült megduplázni. Amikor célhoz értem, nem volt kiírva a kaputelefonra az a név, amit kerestem, pedig percekig ott álltam, egyesével elolvastam minden nevet. Aztán elindultam a párhuzamos utcán, de rájöttem, hogy az nem lesz jó, úgyhogy a címben meghatározott utcán is mentem egy kicsit előre, és akkor megtaláltam azt a nevet, amit kerestem, csak ki volt írva az ajtóra, hogy most forduljak vissza, és menjek visszafelé egy sarkot, és ott lesz a szóban forgó cél. Ekkor derült ki, hogy konkrétan eljöttem mellette, és nem tűnt fel, pedig nem kis betűkkel van rajta a név, amit kerestem.
Visszafelé egészen a metróig simán eljutottam, ott viszont megint összekavartak a táblák. Nem tudom, hogy én vagyok ilyen szerencsétlen, vagy az Árpád hídnál táblázták ki idiótán az aluljárót, de megint percekig kerestem a felénk haladó metrót, és mikor megtaláltam, és már mentem két-három megállót, kiderült, hogy az ellenkező irányba megyek.
Utoljára akkor volt ilyen, amikor egyszer tizenegyedikben (nyolc éve!!!!) igyekeztem hazafelé a nyelvvizsga-előkészítőről. Akkor rossz irányba szálltam fel a 4-6-os villamosra az Oktogonon, és csak a Jászain vettem ezt észre, mert még nem tudtam, hogy jönnek sorba a megállók. A Jászain leszálltam, átfutottam a 2-es villamoshoz, láttam, hogy sokára jön, elindultam visszafelé, éppen bent állt a villamos, gyorsan odarohantam, elértem, és akkor kiderült, hogy megint ugyanabba az irányba megyek. Akkor arra gondoltam, felhívom aput, hogy jöjjön értem, mert képtelen vagyok hazavergődni. Ma csak azért szurkoltam, el ne hagyjam valamelyik táskámat vagy szatyromat, amit hurcibáltam közben. És ez legalább sikerült.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése