Mosógép
Azt meséltem pár hete, hogy elromlott. Pár hete kézzel mosok, ami egyrészt nem jó, mert nem tudok lépést tartani a szennyessel, másrészt meg nem jó, mert Tomi zokniitól már többször a sírás határára kerültem, valamint hiába rándul görcsbe a kezem, akkor sem tudom normálisan kicsavarni a ruhákat, így napokig száradnak. Aztán a végén már adtunk Tomi anyukájának, Éva néninek egy adagot, mert kedvesen felajánlotta, hogy segít.
Közben még az ügy elején kint volt a márkaszerviz, mert csak azt szabad hívni. Hát, hívja őket legközelebb a fene. Kijött a pasi, leszerelte a mosógép oldalát, belekukkantott, közölte, hogy hú, nagyon csúnyán beletört a dobcsavar meg a csapágy, nem is tud hozzányúlni, de majd hívjuk fel a márkaszervizt megint, és majd küldenek valakit, aki majd 30 ezerért megszereli, de nem biztos, hogy sikerül neki, de a 30 ezer persze biztos. 7500 lesz, köszöni szépen, a viszontlátásra. Kb. 5 percet töltött a lakásban, de lehet, hogy annyit sem, viszont igényesen nem csavargatta vissza a csavarokat sem, mert minek. Mondjuk nagyon nem akadtam ki, mert lehetett sejteni, hogy ha nem lesz itt velem egyetlen pasi sem, tehát se Tomi, se apu, akkor engem át fognak verni, mert látszik a fejemen, hogy életemben nem láttam még mosógépet belülről, tehát azt mond nekem a szerelő, amit akar.
Apu ellenben ezen nagyon kiakadt, de igazán dühös csak akkor lett, amikor átjött, belekukkantott a mosógépbe, és megállapította, hogy ha a szerelő értelmesen fogalmazott volna, és én az értelmes diagnózist adom át, akkor elhozta volna a megfelelő szerszámot, és kb. 10 perc alatt elhárította volna a vészhelyzetet. Így is elhárította mondjuk, csak így 3 órát volt el vele. De a lényeg, hogy most végigmegy a mosás, és tisztán veszem ki a gépből a ruhát. Annyira örülök!!! Apu finoman utalt rá, hogy legközelebb inkább őt keressük meg először a problémával, és akkor nem adunk 7500 Ft-ot a semmiért. Így fogunk tenni. Ja, és ha végül egyszer mégis mosógépvásárlásra kerülne a sor, Whirlpool ide többet be nem teszi a lábát, meg a szakszervizük sem.
Közben még az ügy elején kint volt a márkaszerviz, mert csak azt szabad hívni. Hát, hívja őket legközelebb a fene. Kijött a pasi, leszerelte a mosógép oldalát, belekukkantott, közölte, hogy hú, nagyon csúnyán beletört a dobcsavar meg a csapágy, nem is tud hozzányúlni, de majd hívjuk fel a márkaszervizt megint, és majd küldenek valakit, aki majd 30 ezerért megszereli, de nem biztos, hogy sikerül neki, de a 30 ezer persze biztos. 7500 lesz, köszöni szépen, a viszontlátásra. Kb. 5 percet töltött a lakásban, de lehet, hogy annyit sem, viszont igényesen nem csavargatta vissza a csavarokat sem, mert minek. Mondjuk nagyon nem akadtam ki, mert lehetett sejteni, hogy ha nem lesz itt velem egyetlen pasi sem, tehát se Tomi, se apu, akkor engem át fognak verni, mert látszik a fejemen, hogy életemben nem láttam még mosógépet belülről, tehát azt mond nekem a szerelő, amit akar.
Apu ellenben ezen nagyon kiakadt, de igazán dühös csak akkor lett, amikor átjött, belekukkantott a mosógépbe, és megállapította, hogy ha a szerelő értelmesen fogalmazott volna, és én az értelmes diagnózist adom át, akkor elhozta volna a megfelelő szerszámot, és kb. 10 perc alatt elhárította volna a vészhelyzetet. Így is elhárította mondjuk, csak így 3 órát volt el vele. De a lényeg, hogy most végigmegy a mosás, és tisztán veszem ki a gépből a ruhát. Annyira örülök!!! Apu finoman utalt rá, hogy legközelebb inkább őt keressük meg először a problémával, és akkor nem adunk 7500 Ft-ot a semmiért. Így fogunk tenni. Ja, és ha végül egyszer mégis mosógépvásárlásra kerülne a sor, Whirlpool ide többet be nem teszi a lábát, meg a szakszervizük sem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése