Laura Ingalls Wilder: Farmer Boy
Ez a Little House-sorozat második kötete, és kis kitekintés a többihez képest, ugyanis kivételesen nem Laura családja áll a középpontban, hanem Almanzóék. Almanzo 9 éves, amikor a történet kezdődik, és 10 is elmúlik, mire véget ér, tehát kb. egy évet mutat be a regény. Jófajta gyerekkönyv: nagy betűkkel szedték, gyönyörűek az illusztrációk, és eléggé egyszerű a nyelvezete, rövid mondatokkal operál az írónő. Továbbra sem ismerem a farmon használt eszközök többségét se angolul, se magyarul, de azért a képek meg a képzeletem minden helyzetben kisegített. Az a fantasztikus ebben a könyvben, hogy aprólékosan, részletesen leír minden tevékenységet, ami csak egy farmon előfordulhat, így aztán az amerikai célközönség, vagyis az amerikai, 8-10 év közötti gyerekek pontosan megtudják, hogyan éltek az elődeik. Árad a szeretet abból, ahogyan az írónő megmosolyogja férjének gyermekkori énjét, amiért folyton éhes, és bármit megtesz, hogy ne kelljen iskolába mennie.
Az egész regény inkább novellafüzér, mert minden fejezet önmagában is kerek egészet alkot, nagyon ritka az, amikor két egymást követő fejezet témájában kapcsolódik. Mindegyik kis történet nagyon tetszett, de azért lettek kedvenceim. Mindjárt az elején nagyon szerettem, amikor a tanár megleckéztette a helyi menőket, aztán a jégvágást, meg a vége felé csodaszép az a rész, amikor Almanzo bajba kerül, és Eliza Jane menti meg, pont az a testvér, aki folyton főnökösködik, parancsolgat, és nem lehet őt kibírni, ráadásul olyan ügyesen ment, hogy a szülők soha nem tudják meg, mit művelt a fiuk. Persze minden rész végén leszűrhető némi erkölcsi tanulság, de azért nem túl direkt a pedagógiai mondanivaló. Szerintem kifejezetten alkalmas ez a könyv esti mesének. Esténként fel lehet olvasni a gyereknek egy-egy fejezetet, aztán a fejezet végén meg lehet beszélni, mi a tanulság, mit tanulhatunk az esetből. Nagy kedvem támadt egyébként kipróbálni ezt az életformát, bár nem biztos, hogy akár egy hétig is életben tudnék maradni Almanzo családjában, ahol 4 körül kelés van, aztán este 8-ig folyamatosan kemény fizikai munka. De azért úgy belekóstolnék.
Kész, szívem csücske ez a sorozat, a film régóta, a könyv most óta (na jó, tavaly óta, amikor az első részt olvastam), még jó, hogy öt csillagot kapott.
Az egész regény inkább novellafüzér, mert minden fejezet önmagában is kerek egészet alkot, nagyon ritka az, amikor két egymást követő fejezet témájában kapcsolódik. Mindegyik kis történet nagyon tetszett, de azért lettek kedvenceim. Mindjárt az elején nagyon szerettem, amikor a tanár megleckéztette a helyi menőket, aztán a jégvágást, meg a vége felé csodaszép az a rész, amikor Almanzo bajba kerül, és Eliza Jane menti meg, pont az a testvér, aki folyton főnökösködik, parancsolgat, és nem lehet őt kibírni, ráadásul olyan ügyesen ment, hogy a szülők soha nem tudják meg, mit művelt a fiuk. Persze minden rész végén leszűrhető némi erkölcsi tanulság, de azért nem túl direkt a pedagógiai mondanivaló. Szerintem kifejezetten alkalmas ez a könyv esti mesének. Esténként fel lehet olvasni a gyereknek egy-egy fejezetet, aztán a fejezet végén meg lehet beszélni, mi a tanulság, mit tanulhatunk az esetből. Nagy kedvem támadt egyébként kipróbálni ezt az életformát, bár nem biztos, hogy akár egy hétig is életben tudnék maradni Almanzo családjában, ahol 4 körül kelés van, aztán este 8-ig folyamatosan kemény fizikai munka. De azért úgy belekóstolnék.
Kész, szívem csücske ez a sorozat, a film régóta, a könyv most óta (na jó, tavaly óta, amikor az első részt olvastam), még jó, hogy öt csillagot kapott.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése