Rohanás
Röviden ez volt a mai nap.
Reggel fél 8-ra mentem tanítani, a csoport egy része (5-ből 2 fő) meg is érkezett 3/4 8-kor. 9-kor indultam fel a Várba, és mert Kelenföldről indultam, 3/4 10-kor fel is értem. 10-kor nyitott a Széchenyi Könyvtár, beiratkoztam (mégsem 1500-ért, hanem 2000-ért, ez kicsit szíven ütött), készült rólam viszonylag normális fénykép, bejutottam az olvasóterembe (nem volt könnyű), kikértem a két könyvet (egy órát kellett csak várni rájuk), aztán belevetettem magam az olvasásba. Az egyik könyv még tetszett is, ha lenne időm, biztos elolvasnám elejétől a végéig rendesen, így igyekeztem a lényeget kiszűrni belőle (az utolsó fejezet kivételével mindenhol sikerült, de az utolsó fejezetet még most sem értem). A másik könyv borzasztó volt, kicsit furán formázott angol meg német szövegek váltakoztak benne, mindegyik Petőfiről szólt, akit a világon mindenhol szeretnek (úgy néz ki, csak én vagyok a kivétel - a szerelmes és forradalmi verseit nagyon nem bírom), de kárpótlásul a szenvedéseimért vagy négy cikk a tizenötből franciául íródott, úgyhogy azokat ugrottam. (Tomi szerint majd azt a négyet kérdezi részletesen a tanár, és úgy látszik, ide kell a francia nyelvtudás. Szerintem meg nem kötelességem tudni franciául, és nem fogok megtanulni. Majd spanyolul inkább, ha egyszer pénzem és időm lesz rá.) Fél kettőkor aztán elhagytam az ojjektumot. Majd még kell menni a következő egy hónapon belül, de az a könyv, amit még el kell olvasnom, csak 88 oldalas, szóval gyorsan megleszek vele. A szerdai vizsgára meg már csak öt könyv és egy Helikon folyóirat egyik száma van hátra, látom a fényt az alagút végén.
A könyvtárból a Rákóczi útra mentem tovább, ahol átvettem egy könyvet, aztán bementem a németes könyvtárba egy könyvért (nem fogom tudni használni, megint nem jó kötetet vettem ki, viszont ezennel feladom, mert akkor nem tudom értelmezni az utasítást), onnan a Szabó Ervinbe (tudtátok, hogy két épülete van egymással szemben?), onnan a nyelviskolába papírkötegeket leadni, oda meg értem jött Tomi 4 körül
, mert szétment a lábam a Várban a macskaköveken (mennyire nem örülök, hogy nem valami barátságosabb módon burkolták a Vár környékét X száz évvel ezelőtt). Itthon főztünk ebédet, ami olyan jól sikerült, hogy le is fényképeztem, és a legérdekesebb része a grillezett mozzarella volt. Aztán pihentem vagy két órát, majd elmentem pilatesre, míg Tomi meg az anyukája a két kutyát sétáltatták, aztán Tomi értem jött oda is, mert ilyen rendes, aztán vége lett a napnak.
De nem baj, holnap új nap virrad, szinte már várom.
Reggel fél 8-ra mentem tanítani, a csoport egy része (5-ből 2 fő) meg is érkezett 3/4 8-kor. 9-kor indultam fel a Várba, és mert Kelenföldről indultam, 3/4 10-kor fel is értem. 10-kor nyitott a Széchenyi Könyvtár, beiratkoztam (mégsem 1500-ért, hanem 2000-ért, ez kicsit szíven ütött), készült rólam viszonylag normális fénykép, bejutottam az olvasóterembe (nem volt könnyű), kikértem a két könyvet (egy órát kellett csak várni rájuk), aztán belevetettem magam az olvasásba. Az egyik könyv még tetszett is, ha lenne időm, biztos elolvasnám elejétől a végéig rendesen, így igyekeztem a lényeget kiszűrni belőle (az utolsó fejezet kivételével mindenhol sikerült, de az utolsó fejezetet még most sem értem). A másik könyv borzasztó volt, kicsit furán formázott angol meg német szövegek váltakoztak benne, mindegyik Petőfiről szólt, akit a világon mindenhol szeretnek (úgy néz ki, csak én vagyok a kivétel - a szerelmes és forradalmi verseit nagyon nem bírom), de kárpótlásul a szenvedéseimért vagy négy cikk a tizenötből franciául íródott, úgyhogy azokat ugrottam. (Tomi szerint majd azt a négyet kérdezi részletesen a tanár, és úgy látszik, ide kell a francia nyelvtudás. Szerintem meg nem kötelességem tudni franciául, és nem fogok megtanulni. Majd spanyolul inkább, ha egyszer pénzem és időm lesz rá.) Fél kettőkor aztán elhagytam az ojjektumot. Majd még kell menni a következő egy hónapon belül, de az a könyv, amit még el kell olvasnom, csak 88 oldalas, szóval gyorsan megleszek vele. A szerdai vizsgára meg már csak öt könyv és egy Helikon folyóirat egyik száma van hátra, látom a fényt az alagút végén.
A könyvtárból a Rákóczi útra mentem tovább, ahol átvettem egy könyvet, aztán bementem a németes könyvtárba egy könyvért (nem fogom tudni használni, megint nem jó kötetet vettem ki, viszont ezennel feladom, mert akkor nem tudom értelmezni az utasítást), onnan a Szabó Ervinbe (tudtátok, hogy két épülete van egymással szemben?), onnan a nyelviskolába papírkötegeket leadni, oda meg értem jött Tomi 4 körül
, mert szétment a lábam a Várban a macskaköveken (mennyire nem örülök, hogy nem valami barátságosabb módon burkolták a Vár környékét X száz évvel ezelőtt). Itthon főztünk ebédet, ami olyan jól sikerült, hogy le is fényképeztem, és a legérdekesebb része a grillezett mozzarella volt. Aztán pihentem vagy két órát, majd elmentem pilatesre, míg Tomi meg az anyukája a két kutyát sétáltatták, aztán Tomi értem jött oda is, mert ilyen rendes, aztán vége lett a napnak.De nem baj, holnap új nap virrad, szinte már várom.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése