24/2

Ma anyuéknál volt szülinapom, ott volt az egész szűk család, csak Tomi nem, mert ő ma dolgozott. Reggel azért ő vitt ki, mert egyrészt elég sok cuccot hurcoltam, másrészt Lizát nem szívesen hagytuk volna egyedül a kötésével, az volt a tuti, ha szem előtt van. Na meg mindenki örül, ha Liza hazalátogat :)

Volt ebédre húsleves meg ananászos csirkemell, amiből akartam hozni Tominak, miután kifejtette, mennyire iszonyúan szomorú, hogy lemarad róla, de végül nem hoztam, elfelejtettem, pedig vicces lett volna. (Ki van akadva azon, hogy nekem minden névnapomon és szülinapomon ananászos csirkemell az ebéd, mégpedig azért, mert én kérem. Hát mit csináljak, ez a kedvenc kajám, és itthon sosem csinál egyikünk sem, marad tehát az a két alkalom, mikor én kérhetek menüt :) ) Ezen kívül epres gyümölcstortát kaptam, meg vittem haza a tegnapi túrótortából, és mivel Bence ma NEM-hangulatban volt, nekem is jutott egy szelet. (A gyerek ugyanis kb. semmit nem evett, még a torta sem érdekelte. Második dackorszak, ez lehet a magyarázat.)

Ebéd után ajándékoztunk. Kaptam egy csomó szép virágot, két szép könyvet (az elmúlt 60 évből 60 mese a Móra Kiadótól, Az olvasó nők veszélyesek), két szép nyakláncot (egyiket anyu fűzte, a másikat nem), egy fülbevalót, amiben a kis masni az alján a kedvenc részem, csokit, egérpadot (és Toy Story van rajta :) ), krémet és parfümöt.

Képek következnek.

100_0670 100_0629 100_0630 100_0631 100_0632 100_0634 100_0638 100_0651 100_0658 100_0663 100_0666 100_0669

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Kép
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is.  Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-kor,
További információk

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk