Halloween
Eredetileg Halloween-dekorációt akartam venni a Kreatív Hobbyban, de elfogyott a fából faragott tök, úgyhogy mégis inkább őszi dekorációt gyűjtöttem, amit majd jövőre kiegészítek a tökkel. Most így van itthon fából falevél, gomba, alma, kétféle makk meg süni. Mindegyiket kétoldalú ragasztóval fogom felragasztani különböző helyekre. Főként a szekrényre meg az "üzenőfalra" jut majd, de még az sem kizárt, hogy kap egy sünit a gépem, meg ragasztok kisebb dolgokat a könyvespolcokra is.
Ha minden igaz, Tomi ma hoz haza egy tököt, amit vasárnap délelőtt kifaragunk, aztán teszünk bele mécsest. A két évvel ezelőtti tapasztalatok alapján maga a faragás nem tart majd sokáig, csak az lesz kemény, amíg kiválogatom a beléből a magokat. Márpedig kiválogatom, mert megpirítjuk őket, és a két hete beszerzett tök alakú kis tálba fogjuk tenni.
Ezen kívül van még egy szellem alakú, denevér kivágású, valamint egy boszorkány alakú mécsestartóm. Meg van a boszorkány, amit még a Mesterségek Ünnepén vettem, talán fellógatjuk végre valahová (jelenleg az egyik polc szélén üldögél). Egyszer majd be kéne szerezni egy boszorkánysüveget meg valami fekete ruhát.
Találtam mindenféle filmeket is az elmúlt években: van a Charlie Brown kapcsolódó epizódja, aztán van az Addams Family első évad hetedik része még 1964-ből, a Hocus Pocus kihagyhatatlan, és akkor még nem is említettem, hogy tegnapi minikutatásom alapján az amerikai családok előszeretettel nézik Halloweenkor A fej nélküli lovas legendáját. Ez utóbbinak elég sok változata van: először is van egy Disney rajzfilm (30 perces, tervezem megnézni), aztán van a Hallmarknak egy feldolgozása (ez hűen követi Washington Irving történetét), és persze van az 1999-es film Johnny Deppel és Christina Riccivel, amit én egyszer Szent Ivánkor láttam, de majdnem nem bírtam végignézni, annyira horror. Ez érdekes amúgy, hogy Halloweenre kétféle filmet tartogatnak a mindenféle "top X Halloween-film" listák alapján: vígjátékot és horrort. Hát, nálam csak a vígjáték játszik, a horrorhoz nem elég erősek az idegeim, azt hiszem.
Nem érdekelt amúgy mindig a Halloween, de Ryan sokban hozzájárult, hogy most már érdekel: ő mutatta meg a halloweeni Charlie Brownt elsőben, ő adott "trick or treat" felkiáltásért cserébe csokit, valamint ő olvastatott Halloweenkor halloweeni történetet, aminek azért jó hangulata volt, úgyhogy reggel már el is kezdtem Agatha Christie Halloween Party című regényét (és nagyon vártam, hogy előkerüljön Miss Marple - nem baj, hogy hatalmas betűkkel van a borítóra írva, hogy Poirot...). Meg ő hozott be kifaragott tököt, és arra biztatott mindenkit, hogy próbálja meg a tökfaragást, mert egyszerű és jó móka is. Meg nagyon sokat mesélt is arról, hogyan megy ez az ünneplés náluk.
Ha van valami, amiért sajnálom, hogy nem lehettem amerikai gyerek, hát az a trick-or-treatelés. Az már majdnem olyan izgalmas lehet, mint a karácsony :)
Jöhetnek a képek.
Töklámpás:
Bobbing for apples (na, ezt nem irigylem tőlük):
A tükörbe nézve megláthatjuk a jövendőbeli férjünket, amint átnéz a vállunk fölött:
Trick-or-treat:
Ha minden igaz, Tomi ma hoz haza egy tököt, amit vasárnap délelőtt kifaragunk, aztán teszünk bele mécsest. A két évvel ezelőtti tapasztalatok alapján maga a faragás nem tart majd sokáig, csak az lesz kemény, amíg kiválogatom a beléből a magokat. Márpedig kiválogatom, mert megpirítjuk őket, és a két hete beszerzett tök alakú kis tálba fogjuk tenni.
Ezen kívül van még egy szellem alakú, denevér kivágású, valamint egy boszorkány alakú mécsestartóm. Meg van a boszorkány, amit még a Mesterségek Ünnepén vettem, talán fellógatjuk végre valahová (jelenleg az egyik polc szélén üldögél). Egyszer majd be kéne szerezni egy boszorkánysüveget meg valami fekete ruhát.
Találtam mindenféle filmeket is az elmúlt években: van a Charlie Brown kapcsolódó epizódja, aztán van az Addams Family első évad hetedik része még 1964-ből, a Hocus Pocus kihagyhatatlan, és akkor még nem is említettem, hogy tegnapi minikutatásom alapján az amerikai családok előszeretettel nézik Halloweenkor A fej nélküli lovas legendáját. Ez utóbbinak elég sok változata van: először is van egy Disney rajzfilm (30 perces, tervezem megnézni), aztán van a Hallmarknak egy feldolgozása (ez hűen követi Washington Irving történetét), és persze van az 1999-es film Johnny Deppel és Christina Riccivel, amit én egyszer Szent Ivánkor láttam, de majdnem nem bírtam végignézni, annyira horror. Ez érdekes amúgy, hogy Halloweenre kétféle filmet tartogatnak a mindenféle "top X Halloween-film" listák alapján: vígjátékot és horrort. Hát, nálam csak a vígjáték játszik, a horrorhoz nem elég erősek az idegeim, azt hiszem.
Nem érdekelt amúgy mindig a Halloween, de Ryan sokban hozzájárult, hogy most már érdekel: ő mutatta meg a halloweeni Charlie Brownt elsőben, ő adott "trick or treat" felkiáltásért cserébe csokit, valamint ő olvastatott Halloweenkor halloweeni történetet, aminek azért jó hangulata volt, úgyhogy reggel már el is kezdtem Agatha Christie Halloween Party című regényét (és nagyon vártam, hogy előkerüljön Miss Marple - nem baj, hogy hatalmas betűkkel van a borítóra írva, hogy Poirot...). Meg ő hozott be kifaragott tököt, és arra biztatott mindenkit, hogy próbálja meg a tökfaragást, mert egyszerű és jó móka is. Meg nagyon sokat mesélt is arról, hogyan megy ez az ünneplés náluk.
Ha van valami, amiért sajnálom, hogy nem lehettem amerikai gyerek, hát az a trick-or-treatelés. Az már majdnem olyan izgalmas lehet, mint a karácsony :)
Jöhetnek a képek.
Töklámpás:
Bobbing for apples (na, ezt nem irigylem tőlük):
A tükörbe nézve megláthatjuk a jövendőbeli férjünket, amint átnéz a vállunk fölött:
Trick-or-treat:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése