Kísérteties hasonlóság
Vagy a történelem ismétli önmagát.
Volt nekem egy legjobb barátnőm évekig. Aztán elköltözött. Egy darabig még én voltam a legjobb barátnője, aztán már más, aztán én már nem is voltam a barátnője, és most már nem is szól, ha hazajön látogatóba, mert nem akar találkozni velem, és már én sem vele.
Volt nekem egy elég jó barátnőm évekig. Aztán kezdett fura dolgokat csinálni, és kiderült, hogy valami nagyon furát képzel magáról, amit én nem is értek. Aztán egyre több fura dolgot csinált, kiderült, hogy borzasztóan önző, és csak saját maga érdekli, én meg csak addig, amíg tudok segíteni (kölcsönadni ezt-azt, a párja karácsonyi ajándékának felét megfesteni, lelki szemetesként funkcionálni, ilyenek). Aztán már hazudni is elkezdett, egyre szebbeket, egyre jobban ment neki, míg végül profi lett. Most már nem vagyunk barátnők, viszont elönt az ideg, ha csak eszembe jut. Elköltözik külföldre, és ha hazajön, nem fog szólni, hogy itthon van, mert nem akar velem találkozni, és már én sem vele. (Csak ami az enyém, azt még visszaadhatná búcsúzóul - de tegnap felhívtam, hogy szóban is kifejezzem a kívánságomat, hátha írásban nem érti vagy ilyesmi, de kiderült, hogy én egy szar alak vagyok, és mit képzelek, inkább sajnálni kéne őt, mert sok a dolga. Nem is nagyon jutottam szóhoz, annyira megdöbbentett, hogy valaki ennyire el legyen tévedve.)
Volt nekem egy legjobb barátnőm évekig. Aztán elköltözött. Egy darabig még én voltam a legjobb barátnője, aztán már más, aztán én már nem is voltam a barátnője, és most már nem is szól, ha hazajön látogatóba, mert nem akar találkozni velem, és már én sem vele.
Volt nekem egy elég jó barátnőm évekig. Aztán kezdett fura dolgokat csinálni, és kiderült, hogy valami nagyon furát képzel magáról, amit én nem is értek. Aztán egyre több fura dolgot csinált, kiderült, hogy borzasztóan önző, és csak saját maga érdekli, én meg csak addig, amíg tudok segíteni (kölcsönadni ezt-azt, a párja karácsonyi ajándékának felét megfesteni, lelki szemetesként funkcionálni, ilyenek). Aztán már hazudni is elkezdett, egyre szebbeket, egyre jobban ment neki, míg végül profi lett. Most már nem vagyunk barátnők, viszont elönt az ideg, ha csak eszembe jut. Elköltözik külföldre, és ha hazajön, nem fog szólni, hogy itthon van, mert nem akar velem találkozni, és már én sem vele. (Csak ami az enyém, azt még visszaadhatná búcsúzóul - de tegnap felhívtam, hogy szóban is kifejezzem a kívánságomat, hátha írásban nem érti vagy ilyesmi, de kiderült, hogy én egy szar alak vagyok, és mit képzelek, inkább sajnálni kéne őt, mert sok a dolga. Nem is nagyon jutottam szóhoz, annyira megdöbbentett, hogy valaki ennyire el legyen tévedve.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése