Fáradtság

Tegnap az utolsó órámon már majdnem lefordultam a székről, olyan fáradt voltam. Utána még meggyőztem magam, és elbaktattam a Questura Iroda környékére egy házhoz, ahol kaptam egy DVD-t, és legalább fél percet töltöttem az utca túloldalán, a házzal pontosan szemben állva, leesett állal. Azt hittem, ez csak valami vicc lehet, ilyen ház nem is létezik. Mint valami 19. században, Londonban játszódó thriller/kalandfilm díszlete. Hátborzongató volt. Bónuszként a lépcsőházban nem működött a világítás, és ilyen körülmények között botorkáltam a második emeletig, nyilván este fél 7-kor, amikor már amúgy is tök sötét van. Amikor kijutottam a házból, hangos sóhaj szakadt ki belőlem, annyira nyomasztó volt a hely. Mindegy, legalább DVD-m van. Ki tudja, megnézni mikor lesz időm, dehát reméljük a legjobbakat. (Még kb. 10 éve nyáron volt apunak az az ötlete, hogy a rengeteg DVD-mből minden nap nézzek meg egyet, az napi másfél-két óra filmezés, és a nap többi részében még mindig csinálhatok értelmes dolgokat, ha akarok. Ja, mert sokszor vagyok frusztrált attól, hogy hasznos tevékenységet akarok végezni, és úgy érzem, nincs mit. Nos, a terv nagyon tetszett, kb. három napig működött is, utána képtelen voltam napi másfél órát DVD-zésre szánni, szörnyű lelkiismeret-furdalásom lett tőle. Lehet, hogy nem vagyok normális, nem tudom. Mindenesetre azóta is mindig tervezem, hogy majd egy nyáron megint megpróbálkozom ezzel a taktikával. Még nem jött el az az "egy nyár".)

Ma 3/4 10-ig sikerült aludni, amikor is arra ébredtem, hogy Tomi éppen burkoltan anyázza az internet szolgáltatónkat, mert az utóbbi időben kicsit sokszor esik meg, hogy 10 percekre csak úgy huss, elmegy a net, és ez bizony eléggé bosszantó. Miután a délelőttöt sikerült eltökölni, elballagtam a Kreatív Hobbyba, és beszereztem néhány kelléket a húsvéti dekorációhoz meg James ajándékához. Jamesszel egyébként már le is fixáltuk, hogy két hét múlva csütörtökön megyek a fogadóórájára. Vajon túrógolyót csináljak neki, vagy valami más édességet? Mi van, ha ő is olyan undorítónak találja az édes túró gondolatát, mint az a német lány, aki Dóri cserediákja volt, és egyszer bejött németre? Jó, ő mondjuk a csokis túró gondolatát találta undorítónak, de attól még most bizonytalan vagyok. Amúgy a ma vásárolt dekorációs kellékek jó részét már fel is használtam, csodásan kidekoráltam a lakás néhány eldugott részét. Sőt. Ablakot is mostam. A mikrohullámú felkerült a falra, így most van végre rendes munkafelület a konyhában, viszont összekenődött a tapétás fal, amitől szomorú vagyok, mert igen ronda, amúgy meg féltem a mikrót, mert nem érzem stabilnak a polcot. A különféle tevékenységekkel egyébként este 7 körül végeztünk, ideális szombat volt ez. Ezek után játszottunk egy kicsit egy keresgélés játékkal, Alice in Wonderland a címe :), és eléggé frusztrált a dolog, mert igaz ugyan, hogy viszonylag kicsi gyerekeknek készült (max. 12 éveseknek szerintem), mégis olyan utasítások vannak benne, hogy jó sokáig eltart, mire megérted, mit kéne csinálni, ráadásul minden lépésedet irányítják, ráadásul 60 perc után úgy hajít le, hogy csak úgy nyekkensz, és közli, hogy vegyed meg, ha meg szeretnéd tudni, mi jött volna az utolsó kattintásod után. Nagyon kedves.

Holnap korán kelek. Annál is inkább, mert előre kell állítani azt a nyomorult órát. Utálom ezt, ráadásul minden alkalommal megírja hat cikk és bemondja nyolc híradó, hogy mára már semmi, de semmi értelme az egésznek. Akkor nem lehetne hagyni inkább a francba ezt a hülyéskedést? Na mindegy. Igyekszem nem ellustulni a dolgot, és melegszendvicset reggelizni, mégpedig olyat, amilyet régen Rékával csináltunk: májkrém, mustár, ketchup, sajt. Ezek után sétálok majd egyet Lizával, aztán sétálok egyet a boltig (miért van az, hogy a nagybevásárlás után két órával jut eszembe egy rakás dolog, ami nincs itthon? akkor is gáz, ha én nem is voltam vásárolni), aztán takarítok, aztán készülök a hétfői órámra (Business English-t fogok tanítani, remélem, mindenki jót derül most), aztán olvasok, csakazértis, egy fejezet kellős közepén tartok, aztán jön Blanka, és onnantól jó lesz a nap. Ez a takarítás nagyon drámaian hangzik, de ha belegondolok, másfél óránál tovább nem fog tartani, mert egy részét megcsináltam ma ráérő szabadidőmben (hehe). Mindenesetre a holnapból a délután 3 órát várom.