Kérdések és hétfő

Ha a kutya a lábfejemre hajtott fejjel alszik, az azt jelenti, hogy szeret?

Ha kék a lábujjkörmöm, pedig nincs rajta körömlakk, az azt jelenti, hogy eléggé fázik a lábam?

Fél 2-ig a szokásos módon alakult a nap: suliban voltam, órákat tartottam. Fél 2-kor felpattantam a 66-osra, később a 3-as villamosra, még később a HÉV-re az Örsön. Emlékeztem rá, hogy az Örsről két HÉV is jó nekem Zsófiatelep felé, melyek egyike a Gödöllői HÉV. A másikra nem emlékeztem, ezért felszálltam arra, amelyik 10 perccel hamarabb indult, ez pedig a Csömöri HÉV volt. Ekkor már egy órája úton voltam, és hamarosan elfogyott Szabó Magda Örömhozó, bánatrontó című nagyon aranyos könyve. Feszülten figyeltem, mikor kell majd leszállnom, aztán hirtelen azt közölte a kedves hang, hogy "A következő állomás Csömör, végállomás." Nagyon örültem. Sírhatnékom támadt, amikor arra gondoltam, hogy most mehetek vissza az Örsre, és kezdhetem elölről az egészet. Ennél jobban már csak az dobott fel, amikor kb. fél perc múlva ordítani kezdett a HÉV vészjelzője, és a vezető leszállt valami szerszámmal a kezében, hogy aztán mintegy negyed órán át ne lássuk többet. Aztán továbbindult a HÉV. Visszafelé is végig ordított a vészjelző, egészen Cinkotáig, ahol is leszállítottak mindenkit. Átszálltunk egy ott veszteglő HÉV-re, megkérdeztem, Pestre megy-e. Aztán eszembe jutott, hogy talán mégsem kell a "ground zero"-ról újraindulni, hátha át lehet szállni valahol a Gödöllői HÉV-re. Naná, például Cinkotán, fedeztem fel út közben :D Mátyásföld-Alsón végül át is szálltam. Leültem, és már jött is a kalauz. Hú, basszus, nekem BKV-bérletem van :O Gondoltam is, hogy az lenne a nap legszebb megkoronázása, ha még meg is büntetnének. Nem büntettek, csak kellett jegyet vennem 80 Ft-ért. Leszálltam Zsófiatelepen. Utcanévtábla sehol. Házszám sehol. Öt percet gyalogoltam a mínuszokban, szétfagyott a lábam, mire kiderült, hogy pont ellenkező irányba tartok, mint amerre kéne. Akkor újabb öt perc vissza, és kiderült, hogy ha jó irányba indulok, a második ház lett volna a nyerő. Murphy. Beszereztem a gyantázógépet, majd vissza a HÉV-hez, vissza az Örsre, metróra fel, buszra fel, könyveket elhoz, buszra vissza, Libribe be, könyveket elhoz, és akkor értem jött Tomi. Nagyon kikészített ez a hercehurca. És még mindig van egy könyv, amiért el kell menni, de ma már nem volt erőm hozzá :(

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Kép
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is.  Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-kor,
További információk

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk