Érthetetlen

számomra, hogy miért hangoztatja ez a rengeteg ember ekkora lelkesedéssel a következő óvodás szintű bölcsességet: "Ha valakinek más a véleménye, mint neked, netán nem ért egyet veled, és ezt közli is veled, akkor az egy gonosz, irigy ember, aki nem méltó arra, hogy te vele foglalkozz." A gyomrom kifordul. Nem is baj, hogy bezár az a blog, csak zárna már gyorsabban, zárna már végleg. Nyilván én bajom, minek olvasom. Hát azért, mert nem bírom elhinni, hogy tényleg vannak ilyen emberek, és hogy valaki tényleg seggnyalókat gyűjt maga köré, akik aztán áradoznak, hogy ő csupa nagybetűs EMBER, NŐ, ANYA, FELESÉG, stb, és neki ettől jó, mert ettől elhiszi, hogy már csak a glória hiányzik a fejére. Jajj, de szörnyű. Meg az is, hogy ilyeneken idegesítem magam.

 

Amúgy csak annyit még, hogy nem egy embert ismerek, aki hasonlóan rossz dolgokat élt át, mint ez a nő, de egyik sem akarta magát szentté avattatni. Például a saját anyukám sem, pedig vele is történtek érdekesek. Ezen kívül nem nagyon tudok zokogva összerogyni attól, ha valaki hitelre vesz egy bazi nagy házat meg mindenféle berendezést, aztán meg nagyon sajnálja magát, hogy nem tudja fizetni a részleteket. Azt hiszem, az a könnyebb út, amit én otthon tanultam: ha nincs pénzünk rá, nem vesszük meg, és hitelnek a közelébe sem megyünk. Lehet, hogy akkor béna szomszédsággal leszünk megverve, de az is tuti, hogy nem jutunk csődbe, vagy legalábbis nem emiatt. Őszintén remélem, hogy sosem jut majd eszembe hitelhez nyúlni. Az átlagember meg nem szent. Pont.