Augusztus 31.

Ez volt a nyár utolsó napja. Lassacskán tényleg bele kéne húzni a szakdogaírásba. Most abban bízom, hogy ha újra lesz rendes, szoros napirendem, akkor tudok majd írni is. Valamiért sokkal könnyebb nekem a szürke hétköznapokban haladni a dolgaimmal, mint a szünetekben. Ezt a hüyeséget...

 

Beleolvastam a "regénykémbe", mert le akartam írni pár jelenetet, ami legalább egy éve kavarog a fejemben, és félek, hogy elfelejtem őket. Ehhez képest nem írtam egy betűt sem, pont azért, mert beleolvastam kicsit. Valami rettenet. Nem a sztori, mert az továbbra is tetszik, de a fogalmazás... Áhh... Egészen elment a kedvem egy pillanat alatt. Még nem tudom, mit kezdek vele, és minimum februárig nem is kezdhetek vele semmit, mert lesz bőven dolgom ezen kívül is.

 

Voltunk bent vasárnap a kórházban. Kata kissé sápadt, de ettől csak közepesen ijedtem meg, mert egyébként jól van. Örül a gyerekeinek, jó a kedve, mosolyog, sőt járni is tud, ha nem is túl gyorsan. Matyit nem lehetett felvenni, mert ez a kórház nem engedi. Úgyhogy csak néztük, ahogy alszik a rácsos ágyban, meg simogattuk. Pont olyan nyugodt, mint Bence volt egy naposan, és pont olyan édesen váltakoznak az arcán a különböző arckifejezések, miközben alszik. Ha minden oké lesz, szerdán hazamehetnek, és akkor rendesen is meg lehet majd vele ismerkedni. Ha megkapom anyutól a képeket, teszek fel egy párat. Bence egyelőre nagyon örül a kistestvérnek, haza is akarta vinni, amikor mondtuk neki, hogy indulunk. Annyira aranyos volt :) Megfogta a rácsos ágyat, és elkezdte húzni (kerekei vannak a cuccnak). Ezen kívül sokat simogatta a kicsi fejét, sőt ki is vette az anyukájával, és puszit is adott neki. Remélem, hogy akkor is megmarad a lelkesedése, ha rájön, hogy ez a baba most már véglegesen hozzájuk költözött :)

 

Holnap szeretnék főzni. Egy csomó nagyon jó receptet találtam, de sajnos a legtöbbhöz kell sütő, én meg ettől a sütőtől félek. (Csak azóta, amióta végignyalta a kezemet a belőle kicsapó lángnyelv, amikor megpróbáltam begyújtani. Bár bajom nem lett, mert nem nagyon égetett meg, azóta nem merek próbálkozni.) Így aztán marad a krumplis tészta, mint régi favorit. Ha minden körülmény adott lesz, és nem felejtek el megvenni semmit, akkor lesz mellé sport szelet elnevezésű süti is. Na, arra nagyon kíváncsi leszek :) Persze sütés nélküli, úgyhogy sima ügy :)

 

Óriási lendülettel vetettem bele magam a tornázásba. Minden másnap hasizom meg comb. Tomi azt javasolta, minimum három hónapig ne keressek eredményt. Hát, ez nem túl biztató, de megpróbálok kitartani. Találtam egy tök szuper oldalt, ahol valamiféle kínai tornagyakorlatokat írnak le. Ebből rögtön kiderült, hogy jól sejtettem: a has behúzása formál, ha ügyesen csináljuk. Az egész úgy lenne jó egyébként, ha felírnám magamnak az egyébként már létező táblázatomba, hogyan állok kilóval meg centikkel. A gond csak annyi, hogy nem merek ráállni a mérlegre, pedig tükör alapján nagy horrort azért nem kell várni. És mégis. Pedig van motiváló hatása, ha minden héten látom, hogy minden mért érték csökken, még ha nem is sokat. Na, majd megpróbálom rávenni magam egy mérlegelésre valamelyik reggel.

 

Örömhír rovatunk következik: Végre be mertem lépni az emilekhez, annak ellenére, hogy nagyon féltem, esetleg írt. És nem írt. Illetve írt, de csak köremilt. Huhh. Megkönnyebültem.

 

Holnap sok dolgom lesz. A postán meg kell kísérelni a befizetést még egyszer, hogy még egy lépéssel közelebb kerüljek a nyomorult bankkártyámhoz. Hihhetetlen, micsoda mizéria ez errefelé. Röhej. Aztán beballagok a suliba, és a német szakon felvetem, hogy esetleg megemelhetnék a mostani két 15 fős szeminárium létszámkeretét 20 fősre, és indíthatnának mellé még két húsz fős meg egy 25 fős szemináriumot, és akkor pont mindenki beférne. Bizony, bizony: 104-105 hallgatóra meghirdettek 30 helyet. Itt szeretném megjegyezni, hogy ez az egyik oka annak, hogy ha újra lehetne kezdeni, eszembe nem jutna a német szakot választani. Hiba volt, de amit elkezdek, azt befejezem, ezért most már megszerzem a diplomát. Januárban. Nem fognak ilyen elcseszett órameghirdetésekkel hátráltatni. Grrr. Na, ha ez is megvan, akkor irány a közeli ruhabolt, ahol rendkívül jutányos áron lehet szuper cuccokat kapni. Mivel jelenleg nincs egyetlen farmernadrágom sem, éppen ideje jutányos áron beszerezni két-három darabot.

 

Van egy olyan ismerősöm, akiből megnyilatkozásai és kinézete alapján kinézem, hogy pszichopata. Ettől nem érzem jól magam.