Jedlik

Tegnap meg ma voltam bent. Adtam tiszteletpéldányt a könyvből három tanárnak (ofő, P. Margit, R. Mónika), és mind nagyon örültek nekem is, a könyvnek is. Olyan tanárok is emlékeznek még rám, akikről nem gondoltam volna, mert igazán nem tanítottak sokáig. Jólesett :) Beszélgettem hosszabb ideig az ofővel és a némettanárnővel is. Nagyon jó volt, hiányzott már. Sikerült elintézni azt is, hogy a németes tangyakot ősszel náluk csinálhassam. Hurrá :) Ennek nagyon örülök, nagy kő esett le a szívemről. Persze még nem egészen 100%, mert még nincs a TO-n a kérvény meg a befogadó nyilatkozat, de péntekig eljuttatom. Jajj, az élet szép :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai