Gondolatok

Találkoztam ma Rékával. Utoljára januárban fordult ez elő, az meg nem most volt. Gyakrabban kéne beszélgetni. Remélem, sikerül ezt kialakítani. Tényleg jó lenne.

 

Ma észrevettem, hogy januárban jött egy üzenetem egy közösségi oldalra. Tök izgi, mert január óta legalább ötször jártam ott és néztem bele a postafiókomban, mégsem volt ott soha levél. Most volt. Januári dátummal. Tök jó. Ami még jobb, az a benne foglalt kérdés. Hogy miért nézem meg a feladó adatlapját. Ettől bennem is felmerült egy kérdés. Miért ne nézném meg? Az ember néha csak megtekinti már az ismerősei adatlapját, mi van velük, merre járnak... Vagy csak én vagyok tökhülye, és rajtam kívül ezt más nem csinálja. Ez esetben elnézést kérek minden ismerősömtől, aki arra a jelenségre lesz figyelmes, hogy néha megnyitom az adatlapját.

 

Az új iwiw nagyon menő, csak nem jó semmire. Ma eddig még nem működött rajta a levelezőprogram, valamint minden második kattintásnál kiakad az egész program. Így nem könnyű pl. elolvasni egy üzenetet és válaszolni arra. De nem baj. Kitartó vagyok, és hajlandó voltam gratulációnként 10 percet tökölni a válaszolással. Ja, mert én meg szoktam köszönni, ha valaki boldog születésnapot kíván. Mert tényleg úgy érzem, hogy az kedves tőle.

 

Találtam mindenféle érdekes blogot a neten. Úgy, ahogy a múltkor a szakítós blogot találtam. Ez is ki volt linkelve az indexre. Nagyon izgalmas. Azért kattintottam oda, mert kíváncsi voltam, hogyan lehet erről a témáról blogot írni, milyen cikkeket tesznek fel. A téma a nemi erőszak. Több okból nem olvastam végig a blogot. Egyrészt marha sok bejegyzés van már, ráadásul egyenként is irtó hosszúak, és aztán van még egy csomó hozzászólás (én meg azokat el szoktam olvasni, mert van egy ilyen perverzióm). Másrészt nem igazán szimpatikus a szerkesztőgárda. Mindenkinek ugyanazt a sablonszöveget írják, ami ráadásul még fura is nekem. Mindenesetre elolvastam egy részét a "sztoriknak", és megállapítottam, hogy szerintem a nemi erőszak nem az, mint szerintük. De szerintük aki úgy gondolkodik, mint én, az a tipikus pasi. Azért az csak húzós, hogy amennyiben az a nemi erőszak, ami szerintük az, akkor én elmondhatom magamról, hogy megerőszakoltak. Pedig nem. Szóval érdekes ez. És nem megyek oda vissza többet, innentől kezdve nem érdekelnek a fejlemények. Viszont jó, hogy van sok pszichológiai cikk meg nyújtanak profi segítséget annak, akinek szüksége van erre.

 

Akartam ma menni hastáncra. De nem mentem. Gondoltam, szülinapom van, amikor nem nagyon van kedvem meghallgatni legalább egyszer 90 perc alatt, hogy kövér vagyok. Akkor inkább kihagyom. És megtartom a jókedvem :D

 

Valami volt még, de azt elfelejtettem. Hát, mindegy. Majd eszembe jut.