Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: február, 2009

A télnek vége

Pedig nagyon szép volt a hóesés, és nagyon örültem, hogy végre kutyanyakig érő hó van a környéken több helyen, mert így a kutya nagy boldogan tudott negyed órákat ugrálni a hóban, és ettől eufórikus állapotba került. De a hó elolvadt, és most sár van helyette. A kutya abban is szívesen gázol, én viszont nem. Akkor már inkább ne legyen semmi, csak a száraz beton. Ez hamarosan be is jön, mert hát holnapután már tavasz is lesz. Meg Nagyinak szülinapja. 67. Teljesen furcsa.   Szerdán megvolt a pedagógia előadásunk Verával és Annamarival. A rövid lényeg annyi, hogy a tanár bácsi egy idióta. Senki nem tud annyi baromságot összehordani egységnyi idő alatt, mint ő. Elsőre rettenetesen feldühített, és lett volna kedvem visszaszólni, de most már inkább csak röhejesnek találom a szitut. Azért a legszebb részt elmesélném. Szerinte az angolos példám a projektre nem projekt, hanem prodzsekt, és hát ez a kiejtésből is kiderülhetett volna számomra, hiszen ezt az angolok prodzsektnek is ejtik, míg ő me

Tangyak

De előtte egy jó hír: Charlie Brown meggyógyult! Tomi megmentette minden dokumentumával együtt. Hurrá :)   Ma volt az eligazítás a Szent László Gimiben. Elég nagy a fejetlenség, az derült ki, hogy a vezetőtanárok sem értik, miből mennyit kell hospitálni. Azért csak lesz valami... Remélem... Egyelőre úgy néz ki, a szakos hospitálást megcsinálom 2 hét alatt, aztán a tangyakot másik két hét alatt. Összesen heti 8 angolt fogok tanítani az egyik angol tagozatos osztályban. Két hét múlva hétfőn kezdem a hospitálást, aztán majd meglátjuk, végül mit kell pontosan csinálni, mikor tudok végezni.   Megnéztem egy órát a Birth of a Nation c. filmből. Rasszista propagandafilm. A legviccesebb mondat rögtön az elején megjelenik a képernyőn: "Akkor veszítették el az amerikaiak az egységet, amikor a feketék bejöttek Afrikából." Ezen elég jót röhögtem. Szerintem is a feketék tehetnek róla, hogy az amerikaiak elhurcolták őket Afrikából rabszolgának. Lehet, hogy fegyverrel kényszerítették erre a

Enyhe lejtő

Az eddigi kevésbé pozitív események után Charlie Brown ma letenyerelt. Konkrétan a rajta lévő Windows döntött úgy, hogy sztrájkba lép. Tulajdonképpen nem fogadtam rosszul a helyzetet, bár semmiképp sem esett jól a dolog. Az tetszett a legkevésbé, hogy jelenleg a szakdogám legfrissebb változata, amely 15 oldal, csak ezen a gépen található meg. Ez nyilván az én hülyeségem, mert miért nem mentettem ki pendrive-ra pl. Tomi persze ügyes és szeret engem, ezért aztán sikerült kimentenie az adatokat a Windows-ból. Igazából még mindig itt tartunk. Próbálja összelőni a saját gépét az enyémmel, mert nem hajlandók beszélgetni.   Holnap is megyek németet tanítani mindenki nagy örömére. Tulképp nem akkora a baj, de egy kis dolgozat előtti gyakorlás nem árthat meg. Úgyhogy gyakorlunk még egy kicsit.   Ezen a télen nem koriztam. Egyszer sem. ez elszomorít, mert szerettem volna.   Álmos és nyűgös vagyok. Kezd most már kicsit sok lenni a jóból...

:)

Murphy él. Amint vettünk a kutyának pelenkát a félresiklott pelenkagyártási kísérlet után (az ötlet jó volt, csak kissé elszakadt a cucc, az eredményt nem részletezem), valamint beszereztünk egy adag macskaalmot, azonnal elmúlt a hasmenése :) Ennek most nagyon örülök. Már két éjszakát végigaludt nyugodtan, baleset nélkül. Ráadásul hajlandó bevenni a gerincerősítő gyógyszerét. Fogom a kapszulát, odatartom neki, ő elveszi a kezemből, aztán szépen elcsócsálja. És szereti a havat :) Tündér :)   Megvolt ma a népmesés kieslőadásunk. Szerintem olyan közepesen sikerült. Nem volt rossz, de lehetett volna jobb. Tegnap nem tudtam végigtáncolni hastáncon a második másfél órát. Egy óra után feladtam, eljöttem. Egyrészt azért, mert nehezen álltam rá a táncra egy hét után, és zavart, hogy nehezen tudom követni az óra menetét. Másrészt fáradt voltam, de nagyon. Ezen kívül a maradék ihletem és lelkesedésem is elpárolgott, amikor megint megkaptam, hogy kövér vagyok. Az a megjegyzés annyira elfárasztott

Ophelie

Nomen est omen. Most már biztos. Nyugodjon békében!

Szakos tanítási gyakorlat

Mondhatnánk, hogy ezt megszívtam. A Szent László Gimnáziumba megyek tanítani. Az úgyis olyan közel van. Az Ecseri úttól még 7 megálló villamossal. A fél életemet utazással fogom tölteni, és valószínűleg cseszhetem a szép nagy lyukakat az órarendemben. Óriási. Igazán. Fene. Na mindegy... Jövő hétfőn reggel 9-kor kell megbeszélésre jelentkezni. Jajj, nagyon izgulok :(   Írtak a Kiadótól, hogy kiküldték az SZJA-papíromat, de a posta visszaküldte, mondván, a cím ismeretlen, ezért adjam meg a valódi címemet. Hát, de jó. Ha eddig még mindig megtalált a posta, akkor is, amikor a Kiadó küldött nekem levelet, miért pont most vált ez teljesíthetetlen feladattá, amikor SZJA-papírt kéne kapnom? Éljen sokáig a Magyar Posta!   Kiderült, miért nem jött a tanítvány. Jött ő, csak csöngetett egyet, amire nem történt semmi, ezért hazament. Ezt hogy szeretem... És ezen túl mindig fel fog hívni, mikor elindul, hogy legyek itthon, mikor jön. Még csak 3 órája voltam itthon, semmi vész. Mellesleg, ha felhív,

Mókuskerék

Ismét. Olvass, olvass, olvass! Mindig. Folyton. Azért mondjuk hálás vagyok, hogy a metaforás órára, ami németül van, sok magyar cikket is el kell olvasni, ennyivel könnyebb a helyzetem.   Múlt csütörtökön kiderült, hogy nem fogok amerikai földrajza járni. Beültünk négyen kreditesek, és a tanárnő közölte, hogy semmi értelme ott ülnünk, mert töröltette ezt az órát a mi kódunkon, és ez csak a bolognásoknak van. Mondtuk, az tök jó, csak az óra a mi kódunkkal fent van az etr-ben, semmi jele, hogy törölték volna. De ő igenis törölte, ráadásul már 2-3 hete, ráadásul még emilt is küldött erről Elvira. Igen, mondtuk, amiben az volt, hogy X, Y és Z kurzusoknál változások lesznek, figyeljük az etr-t. Én személy szerint rendkívül intenzíven, mintegy napi két alkalommal figyeltem, mikor lesz már változás nem lett. Erre a tanárnő, hogy akkor menjünk Elvirához, ő nem tud mit tenni. Jó. Elmentünk Elvirához. Elég sokáig kereste, milyen óra, miről van szó, mi a baj, majd mikor rájött, szinte hisztiben t

Új félév

Elkezdődött. Pedig mennyivel jobb lett volna, ha nem kezdődik el... Érdekes, hogy Andi kb. 2 hét alatt teljesen elunta a szabadságot, én meg egy hónap alatt sem tudtam a dolgaim végére érni, annyi minden van.   Mondtam múltkor ezt a kencét, ami nagyon durván éget, ha magára keni az ember. Na, meg is van az eredménye, elég sok centit megevett. Csütörtökön egyébként érdekes élmények értek. Kettő is. Reggel azon gondolkodtam, mekkora jó a kabátom, mert ha esetleg egyszer terhes lennék, és télen lenne nagy a hasam, valószínűleg még akkor is beleférnék, nem kéne új kabát. Ezek után a villamoson egy negyvenes hölgy kedvesen érdeklődött, kismama vagyok-e. Pedig nem. Tényleg. Bónuszként este Dina a táncon szembesített azzal, hogy kövér vagyok. Esküszöm, nem vagyok kövér. Nem vagyok magammal teljesen elégedett, de azért kövérnek nem tartom magam. Nem tartanak annak mások sem (mellesleg). Nem esett jól, be kell valljam. A villamosos hölgynek megbocsájtok, mert hiszen éppen reggel állapítottam me

Brühühü

Előtte még egy jó hír: három találatot sikerült összehozni a hatos lottón, ez 1230 forintot jelent a családi kasszának. Kezdetnek nem rossz :)   És most jön a brühühü. Írtam egy másik tanárnak is, hogy jó lenne megoldani, hogy a fél 10-es órájára járhassak a 8-as helyett. Választ egyszerre küldött nekem meg egy másik lánynak, aki ugyanezért írt. Azt írta, a reggel 8-as és a fél 10-es órájának keretét is megemelte 1 fővel, bár nem tudja, ettől mi bekerültünk-e. Csak ennyit tehet, mivel nem akar kivételezni senkivel. Ahha. Szóval egyikkel kivételez, másikkal nem. Itt most a másik természetesen én vagyok, a rohadt életbe is már ezt a nyomorult tárgyfelvételi időszakot... Ezen kívül nem értem, miért kivételezés bárkivel is, ha létszámkeretet emelek. Írtam neki válasznak, hogy értem én, csak én hétfőn és szerdán is tanítani fogok 8-kor, és a nyelviskola nyilván nem fog nekem örülni, ha az órát visszamondom. Nagyon kíváncsi leszek, mi fog történni. Gondolom, az, hogy bukom az állást, és szép

Minor accident

Belerúgtam a fotelbe. Mezítláb. A sérült lábujjammal. Még jó, hogy lábujjon át nehéz elvérezni, különben nagyon aggódnék.

Breaking News

Most írt Livi, hogy nézzem meg az etr-t, ha vicceset akarok látni. Olyan tuti, hogy ma voltam bent elintézni azt a nyomorult szemináriumot, hogy emeljék meg 15 főre a keretet, ha már 15-en jelentkeztünk rá, és meg is emelték, és végre elkönyveltem, hogy bent vagyok rajta. Egy drága, kedves csoporttárs persze, hogy átjelentkezett erre az órára, persze, hogy nagyobb a mázlija vagy a rangpontja, mint nekem, és persze, hogy kiestem az óráról. Persze, hogy nagyon fog örülni nekem a tanárnő, mikor megint jövök a picsogással, hogy emelje tovább a keretet. Az lesz ennek a vége, hogy rohadtul lemaradok idén erről a szemináriumról. K. életbe. Ennyit a jókedvről.

---

Hát, van esemény bőven. Egyik sem nagy, de azért gondoskodnak róla, hogy ne unjam el magam.   Ma sikerült elintézni, hogy bekerüljek egy olyan órára, amiről kitett az etr, egy másikat meg próbálok intézni. Egy harmadikat is még meg kéne oldani, remélem, összejön a héten. Közben Mary Higgins Clark "All Around the Town" c. krimijének vége felé járok. Halál izgalmas, aki megteheti, olvassa el. És lehet, hogy rájöttem a megoldásra, amit a detektív még nem tud. (Amióta James kikupált, csak úgy tudok krimit olvasni, hogy keresem benne a nyomokat, a red herringeket és a többi hasznos krimikelléket. Ez van.) Dinánál most aztán tényleg koreográfiát tanulunk. Élesben. Igazit. Az a dolog szépséghibája, hogy a csoport mintegy fele ezt a koreográfiát már megtanulta a nyári intenzív középhaladón, amikor is én az intenzív kezdőre jártam. De Dina azt ígérte, nagyon egyszerű lesz a többieknek is. Egyrészt azért, mert nem egy nehéz koreográfia, másrészt azért, mert aki nyáron tanulta, már tuti