Ígéret

Csütörtökön kaptam ígéretet. Igazából ez az egy ígéret kettőt tartalmazott. Így szólt: "Szombaton felhívlak, és megbeszéljük, vasárnap mikor menjek."

 

Se telefon, se emil, se füstjel (jó, ez utóbbit nem állíthatom biztosan). Ma írtam én sms-t, hogy mi újság. Rövid lényege a válasznak: "Ne haragudj, hogy sosincs rendesen időm." Nem az a baj. A baj az ígérgetés. Meg a nem szólás, mikor kiderül, hogy mégsem jó, hiszen úgyis észre fogom venni. Mondjuk tényleg, csak hát mégis... Azt meg ebben a félévben bőven tapasztalom, hogy az embernek arra van ideje, amire akar. Pedig rólam sem lehet elmondani, hogy halálra unom magam a sok szabadidőtől.

 

Csak ennyit akartam.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai