Hull a hó :)

Anyuéknál a kert például egészen szép fehér. Ugyan kikandikál a zöld fű, de annyi baj legyen. Ráadásul a hó azt jelenti, hogy nemsokára jön a Télapó, aztán meg a karácsony. Már vettünk is szép, fából készült karácsonyfadíszeket meg karácsonyi ajtódíszt. Azt december 1-jén fogom felszerelni.

 

Ma ünnepeltünk Kata-napot. A hangulat jó volt, finomat ettünk, bár a gyomrom a három fogástól kikészült (magamtól ennyit egyszerre nem szoktam :O), Bence nagyon édes, Lizával pedig megbeszéltük, hogy nemsokára megint áthozzuk. Ami nem esett olyan jól, az az volt, hogy feltörték éjjel Tomi kocsiját, és ellopták belőle a két töltőt, ami a kesztyűtartóban volt. Azt kívánom az illetőnek, hogy szomorodjon meg. Ez legyen a legnagyobb öröme egész hátralévő életében. Esetleg még rohadjon is le a keze, de az már csak ilyen extra lenne. Szemétláda.

 

Magyarics tegnap kiosztotta a zh-kat. Négyest kaptam. Most nagyon elégedett vagyok magammal :) Arra gondoltam, konstruktívabb lenne, ha inkább odaírogatná a pirossal aláhúzott részekhez, hogy mi a probléma, mert abból okulnék (olyat húzott alá, ami már a jegyzetemben is úgy volt, tehát elhallás/félreértés), de megértem, hogy kb. 65 fő esetén ehhez nincs se kedve, se energiája.

 

REggel nem jött az a lány, akinek kellett volna jönni angolra. Ettől viszonylag dühös lettem, mert basszus már, hogy nem lehet ideszólni, ha közbejön valami. Írtam is neki sms-t, hogy már kértem, hogy szóljon ilyenkor (mert ez már nem az első eset), és erre nekem őszintén szólva nincs időm. Tanítás helyett meg segítettem Tominak tiramisut gyártani. Nagyon finom lett :) Délután aztán visszaírt a lány, hogy ő úgy tudta, azt beszéltük meg, majd hív. Nem. Múlt hét szerdn vagy csütörtökön hívott, hogy szombaton jön. Mondtam, az nem megy, mert konferenciára kell menni. Erre mondta, hogy jó, akkor a következő szombaton. Erre meg nem jön. Csoda, ha nem tetszik a dolog?

 

Tegnap volt nálam először Tünde. Néztünk érettségit, néztünk tankönyvet. ebből kiderült számomra, mennyire vagyunk az érettségi szintjétől. Kb. arra az egy könyvre, aminél tartaniuk kellene a suliban. Szóval minden oké, csak bele kell vetni magunkat. Viszont nekem úgy tűnt, ha rajta múlik, nem vetjük bele magunkat semmibe, hanem inkább nem jön többet. Nem tudom pontosan, miért. Mindenesetre ez az érzésem támadt. Aztán meglátjuk.

 

Csütörtökön befejeztem a Danticat-könyvet, és írtam a kiadónak, hogy szerintem érdemes lenne foglalkozni vele. Azt írták vissza, hogy elképzelhető, de sajna a hölgy egyik könyve már megjelent itthon, és nem náluk, és akkor ők nem jelentkezhetnek be erre a könyvére. Hát, lehet, hogy megkeresem azt a másik kiadót, hátha esetleg érdeklem őket.

 

Szerdán volt itt Réka. Én nagyon jól éreztem magam :) Megállapítottam, hogy esetében nem esett messze az alma a fájától, ami azért jó, mert így olyan egy kicsit, mintha még itt lenne az anyukája. És az jó lenne :)