LizaGazdija

Lakásilag. Egyre szebb lesz a hely. Már csak szekrény, polc meg galéria kéne, és teljesen elégedett lennék.   Kedd óta nálunk van Liza, igazi kis angyal. Szófogadó, jó kutya, semmi gond nincs vele. És imádja a napi 2-3 húsz perces sétát.   Három nyelviskolához hívtak állásinterjúra, ebből már kettőnél voltam, és az egyikhez be is kerültem, csak még nem tudni, kapok-e csoportot, mert picit ütközik az én időbeosztásom az övékkel. Azért reménykedem. A könyv javított változatát megkaptam a héten, remélem, nemsokára akár kiadásra is kerül :)   Tegnap voltam először az új angolos csoportomnál. Tiszta kabaré, komolyan. Vagy inkább tragikomédia. Fél 8-ra kellett menni. Egy fürdőkádboltba. Komolyan. Mondták, a csoportom késni fog, mert dugóba kerültek. Mind. Később kiderült, hogy igazából csak egy ember jön, mert a többiek szabadságon vannak, ráadásul a névsorból, amit kaptam, egy név sem stimmel, slusszpoénként pedig megtudtam, hogy nem is kezdő a csoport, hanem újrakezdő. Nem kicsit voltam id

Akár a búgócsiga. Tegnap meg ma takarítottunk. Reggeltől estig. Legtöbbet Tomi anyukája, aki ébredéskor, tehát fél hatkor már átment ma a Ferenc krt-ra, és délután 4-ig összesen 10 percet állt, azt is 6 részletben kb. Sajnos nem lett elég a csütörtök, sőt a ma sem :( Holnap viszont elkészül a mű. Tiszta lakásunk lesz. Csak rendkívüli módon összegányolódtak a festés során az ablakok, ajtók és ezek keretei meg tokjai, valamint az egyéb munkálatok során a parketta az előszobában meg a szobában. Igen, sajnos eleinte nem volt letakarva egyik helyiség sem, meg is van az eredménye. Mire mi segítettünk a letakaratlanságon, addigra már mindegy volt. A festők amúgy szépen dolgoztak, mindössze azt rontották el végül, hogy mi barackszínű szobát és fehér minden mást kértünk, de minden barackszínű lett. Egyébként szép, úgyhogy nem is akadtunk fenn a dolgon. Az picit bosszant, hogy a szobában a fólián a fal mentén végig csikkeket találtam, sőt két helyen péksüti maradványát is. Ezen kívül abszolút ne

Veszünk mindenfélét most már. Szennyeskosarat, szappantartót, étkészletet, hamutálat (Tomi anyukája kedvéért), törölközőtartót, minden lópikulát. Tomi ma szerzett dobozokat. Kérdeztem, mennyit, válasz: egyet-kettőt. De mégis, akkor mennyit? Hát, nem szedte szét, nem számolta, nem tudja. Sarki boltból ő még felment egy kenyérrel az anyukájához, én meg megkaptam a kocsikulcsot, hogy üljek be. Bekukkantottam a csomagtartóba, gondoltam, majd én megszámolom, hány doboz. Na, annyi jött csak ki belőlem, de legalább félhangosan (a Bakáts tér közepén, hol máshol), hogy jó ég. Első blikkre mintegy ötven dobozt vadászott össze Tomi kb. fél óra alatt. Nem semmi. Ennek örömére az első kilencet már meg is töltöttük minden földi jóval, főként könyvvel meg DVD-vel. Másfél óra volt. Egy teljes polcsort lepakoltam a háromból. Nagyon tempós volt a dolog egy ideig, csak a legfölső polc lepakolása kb. fél órát vett igénybe, mert nem értem már fel rendesen az ágyról, viszont a létra túl messze esett volna t

Költözés szempontjából. Bizonyos értelemben. Franc se gondolta, hogy ilyen gyenge vagyok. Kb. öt darab, ahhoz képest könnyű sittes zsák lehordásától annyira kinyúltam, hogy úgy éreztem, nem tudok visszamenni a harmadikra, helyben elalszom a földszinten. Szegény Tomi meg hurcolkodhatott helyettem is... Voltunk a gondnoknál megkérdezni, pakolhatunk-e valahova zsákokat, meg hogy a festők kitehetik-e a folyosóra a bútorainkat. Nagyon kedves a bácsi is, a felesége is. Nem hiába szereti őket anyu. Még azért sem haragudtak egyáltalán, hogy vasárnap délután kopogtunk be, pedig mondjuk elég nagy bunkóság, szégyelltem is magam rendesen. Ma reggel megjött a festőbrigád, elkezdték a munkát. Semmit nem kértek, csak szemeteszsákot. Remélem, gyorsan, ügyesen, jól fognak haladni, és akkor elvileg szombattól miénk a terep. Még azt szeretném, hogy amíg ott vannak, és a lakásban tapétáznak, addig én kiülök a folyosóra, és nekiállok kimosni a szekrényeket meg lemosni a gáztűzhelyt, stb. Akkor a lakás átvé

Illetve ebből egy részlet. "Rats had featured largely in the history of Ankh-Morpork. Shortly before the Patrician came to power there was a terrible plague of rats. The city council countered it by offering twenty pence for every rat tail. This did, for a week or two, reduce the number of rats - and then people were suddenly queuing up with tails, the city treasury was being drained, and no-one seemed to be doing much work. And there still seemed to be a lot of rats around. Lord Vetinari had listened carefully while the problem was explained, and had solved the thing with one memorable phrase which said a lot about him, about the folly of bounty offers, and about the natural instinct of Ankh-Morporkians in any situation involving money: 'Tax the rat farms.'" A patkányok korábban is fontos szerepet játszottak Ankh-Morpork történetében. Röviddel a Patrícius hatalomra kerülése előtt a várost elárasztották a patkányok. A városi tanács megoldásként húsz pennyt ajánlott mi

Tegnap hazavittük Ákoskát anyuval. Nagyon készült rá, hogy majd megmutatja az anyukájának a fényképeket, amik itt készültek, és ez milyen jó meglepetés lesz. Hát... Sajna az anyukáját nem érdekelte a dolog, végig a kishúggal foglalkozott. Szegény kisfiúnak ez nagyon nem esett jól. Sajnálom :( Egyébként a kislány kajáltatása szerintem nem túl jó, túl sokszor és túl sokat adnak enni neki, amitől rosszul lesz (hány). Nem jó ez így... Mikor megérkeztünk tegnap, anyu a Ferenc krt-ra ment apuhoz, én meg Tomihoz mentem. Már legalább három napja nem aludtunk együtt :O Reggel 9-kor keltett Tomi, hogy akarok-e vásárolni menni vele, de míg gondolkoztam, ő úgy döntött, nem akarok, mert nem annyira látta, hogy záros határidőn belül magamhoz térnék :D Legközelebb fél 2-kor kérdezte meg, nem akarok-e most már kimászni az ágyból. Hát, akartam. Jó nagy sértődés van náluk, mindkettőnkre haragszik az anyukája. Evvan. Anitának ma volt a nyelvvizsgája, azt mondta, szerinte minden jó lett, csak a magyar-ang

Utánanéztem ennek a problémának, hogy akkor most Margitsziget vagy Margit-sziget. Csak mert pontosan emlékszem, hogy én a Margitszigetet tanultam, mint kivételt a szigetek nevei közt. Erre kis okos helyesírási szabályzat mit mond? Margitsziget: budapesti városrész, Margit-sziget: természetföldrajzi név. Ehh. Mindenesetre a Margitszigeten voltunk ma. Eredetileg a Borárosról hajóval mentünk volna, de az nem jött össze, mert lekéstük. Nem akart jönni a busz az istennek se, kb. negyed órát álldogáltunk a buszmegállóban. Mentünk villamossal inkább. Én kevésbé jó hangulatban indultam útnak, mert rettenetesen álmos voltam, plusz még reggel volt egy köröm Ákoskával. Elmentem WC-re, aztán azzal kellett szembesülnöm ébredés után két perccel, hogy a gyerek nem húzta le a WC-t. Mentem kezet mosni, épp ott volt a gyerek is, mondtam, valaki nem húzta le maga után a WC-t. Erre a válasz: "Hát azt én úgy szoktam, hogy nem húzom le sosem." Enyhén berágtam, mert basszus, én meg nem szoktam hozz

Nem volt könnyű napom, sajna :( Reggel megint nagyon korán volt az a fél 8-as kelés, de menni kellett tanítani. Miközben a Infopark felé tartottunk, sikerült egy kicsit összeszólalkozni Tomival. Több mindennek szerepe volt ebben. Részéről pl. annak, hogy kegyetlenül fáradt. Részemről annak, hogy szintén nem vagyok friss, valamint rettenetesen fáj a hasam (igen, tudom, menjek már el orvoshoz... tervben van...), amitől nem kicsit vagyok türelmetlen és ingerült. Szóval jó hangulatban váltunk el, rendkívül vidáman érkeztem meg az órámra. Nekem másfél óra alatt nem volt nehéz felvidulni, mert hát szépen haladtunk Beával, viszont Tomi ugyanolyan nyomott hangulatban várt, mint amilyenben volt, mikor kiszálltam a kocsiból. Szegény :( Ne haragudj, Manó! (L) Azért kaptam tőle egy pár óra múlva kedves sms-t, és akkor most helyreállt a családi béke. A megoldás meg az, hogy nagyon gyorsan nyerni kell a lottón vagy a kaparós sorsjegyen, nincs mese. Az orvostól természetesen elkéstem. Szerencsére csa

Hát sejhaj. Az tuti. Már akkor sem volt nagyon jó idő, mikor reggel elindultunk. Igazán azonban csak akkor lett csúnya a történet, mikor már ott voltunk. Egyetlen egyszer sikerült bemenni a vízbe, bent voltunk vagy negyed órát, esetleg annyit sem, aztán kijöttünk. Anyuval ott vacogtunk, csak a gyerekről kaptuk le a vizes fürdőgatyát, és öltöztettük vissza a száraz ruhájába. Mi szépen, ahogy kell, vizes fürdőruhában üldögéltünk. Nem elég beteg még a gyomrom, kell valami más balhé is. Különben miért csinálnék ilyen ökörséget? Na mindegy. Lettek szééép, nagy hullámok, lett nagy szél, végül pedig eső. Olyan közepesen nagy. Mikor láttuk, hogy romlani kezd az idő, tehát még az eső előtt, gondoltuk, akkor elmegyünk Tihanyba. Ahha. Az a vonat, ami a komphoz visz, három és fél óránként jár, és az orrunk előtt ment el :D. Három és fél óra múlva amúgy már Budapesten voltunk kocsival :P Szóval, mivel Tihany nem jött össze, elmentünk ebédelni, aztán kártyáztunk kicsit, aztán már jött is apu. Ákoska

http://picasaweb.google.com/szabphotos/TunZia Jó szórakozást!

Reggel 8-kor Tominak sikerült kiimádkozni engem az ágyból. Mintegy 20 perc munka véres verejtéke volt benne. Miután ez a projekt megoldódott, kiderült, hogy nem, nem jó ötlet inni. Vizet sem. Kicsit aggódni kezdtem, nem fogok-e kiszáradni estére a laza 32-33 fokban. Elballagtunk az orvoshoz, akihez reggel 9-re időpontom volt. Üldögéltünk vígan másfél órát, mire kiderült, hogy sajna nem elég, ha időpontot kértem, húzzak sorszámot is, különben nem jutok be. Hát, sok kedvem már nem volt, Tominak mennie kellett dolgozni, úgyhogy hagytam a francba az egészet. Lett új időpontom szerdán 12.45-re. Két hátránya van. 1.: Nem fogok tudni elmenni a Vidámparkba, pedig Ákoska egész nap arról beszélt, mire üljek majd fel vele. Nagyon fog örülni a hírnek... 2.: Tomi nem tud eljönni velem, aminek meg én örülök nagyon. Odatalálok egyedül, nem félek a doktor nénitől, na de mégis... Ez olyan közös dolog, amit közösen lett volna jó csinálni. Hát, ez van. Majd akkor egyedül csinálom. Voltunk libegőzni, felm

Néha nem árt megerősíteni. Akárcsak egy mantrát. "What would you do if you weren't afraid?" Csak ennyit akartam mondani.   Jahh! Ismét felbukkant egy régebbi kedves ismerős, és akkor most örülök neki. Hurrá :)

Pénteken nálunk aludt Tomi, hogy tudjon rendesen pihenni. Korlátozott mértékben sikerült neki. Viszont júj, de jó játékunk lett :) Szombaton aztán mentünk vásárolni, hogy tudjak főzni krumplis tésztát. Hazaértünk, megpucoltam két hagymát, plusz félbe vágtam őket, majd rosszul lettem (nem a hagyma miatt), és aztán Tomi főzött. Ezt a hülyeséget... De legalább azóta is rosszul vagyok. Basszus már...   Szombat délután megérkeztek anyuék Ákoskával. Ákoska 6 éves, egy hétig lesz nálunk. Duracell nyuszi. Be nem áll a szája, meg nem ül a fenekén két percig. És nagyon édes :) Néha komolyan elhiszi, hogy itt ő a főnök, és majd ő megmondja, ki mit csinál, de ilyenkor sajnos kiábrándítjuk. Amúgy megfejtette, miért rövid Liza lába (nem is rövid...): azért, mert lány. A lánykutyáknak rövid, a fiúkutyáknak hosszú. Erre varrjál gombot :) Imádom az ilyen gyereklogikát, annyira aranyos!!!!   Ma vendégségben jártunk Nagy Laciéknál Solymáron. Jól éreztük magunkat. Mármint a fizikai síktól elvonatkoztatva,