LizaGazdija

Ma megint táncoltam. Középhaladókkal. Úgy éreztem, szintben vagyok, és Dina is azt mondta, hogy szépen táncolok, úgyhogy valszeg maradok. De mondjuk hetente-kéthetente egy kezdőt még szeretnék beiktatni, mert az meg nagyon jó rendszerező. Vettem is mindjárt egy 8 alkalmas bérletet, heti kétszer fogok elmászni táncra. És nagyon örülök neki, mert ha nem táncolok, hiányzik. Emellett még lenne, amit ki szeretnék próbálni, de hamarosan pénz szűkébe kerülünk, és akkor nem lenne jó beleszeretni pl. a szteptáncba vagy a capoeirába. Úgyhogy próbálok erős maradni :P És marad a hastánc az egyedüli szerelem (mozgásformák tekintetében...)   Olyat álmodtam, hogy belelilultam. Nem szó szerint (asszem..), de úgy érzetre. Egy tegnap esti esemény (a puszis dolog, arra utaltam is) volt a kiváltó ok. Hatására egész éjjel ordított velem T., plusz bőgött. Ezen kívül ordított még velem a bátyja is (vagy van neki olyan, vagy nincs, de most volt), majd a végén összejött a fél családja, és mind csúnyán nézett r

Ma kaptunk árajánlatot a festőtől, aki tapétázni fog nálunk. Augusztus 11-től kb. 5 napon át. Amint befejezte, költözünk. Mondjuk holnap benézek hozzánk a kisboltba, és megkérdezem, nincs-e netán felesleges doboz a raktárban, mert azt én tök szívesen elvinném. És akkor elkezdek összepakolni és kitakarítani. Augusztus 20-án már saját lakásban alszunk. Ez most a terv. Amennyiben a drága jó festő bácsi időben jön és időben végez, ez meg is fog valósulni. Nem lesz olcsó buli, de túléljük.   Nagyon bírom, mikor egyesek, akik tudják, hogy egyedül érzem magam, mert Tomi nem tud velem lenni (mert jelenleg egy rabszolgatartó intézményben 5 állást tölt be egyszerre egy ember fizetéséért), nekiállnak ecsetelni nekem neten keresztül, mit és hogyan tesznek a csajukkal (mert amúgy szerelemről szó nincs, de ez már nem az én dolgom). Hol egy kis hátmasszázsról kapok hirtelen felvilágosítást, hol egy kis puszilkodásról. Hát a tököm. Hogy lehet valaki ennyire tapintatlan bunkó? Én persze tapintatos vagy

"Venator, venator, tu venis sugere huc!"   Sok szempontból venatornak érzem magam.   Hiába hiszem azt, hogy az ajándék megbosszulja magát, ha nem annak adom, akinek szántam. Ha jól emlékszem, ez arra az esetre nem vonatkozik, ha megtartom az ajándékot. Úgyhogy megteszem.   Vannak olyan kötődéseim, amiknek semmi alapja, semmi értelme, semmi haszna. De vannak. Valaki egy óvatlan pillanatban elvághatná ezeket egy szamurájkarddal például. Vagy egy bicskával, nekem igazán mindegy. Asszem amúgy, hogy ennek az egésznek a bosszúvágyhoz meg a versenyszellemhez lehet köze. Mindkettő mondjon le.   Tegnap meg ma néztem Vacsoracsatát. Nem olyan rossz az alapgondolat. Csak ez a csapat.... Hogy kerültek ezek az emberek egy asztal mellé? Milyen perverzió már ez?   Nem szeretem a tökölődést. Pedig ez engem most csak áttételesen érint. Ettől még három hete megy, és lassan nagyon-nagyon dühös kezdek lenni tőle. Ilyen mértékű határozatlanságot.... Brrrr... Nem az a baj, ha valaki végiggondol egy

A Ferencvárosban óriásbombát találtak, én meg az index cikkéből nem feltétlenül tudom leszűrni, hogy akkor most a Bakáts teret kitelepítik-e, bár gyanús, hogy igen, és Tomit nem tudom elérni. Mármint csak azt javasolnám, hogy aludjon itt, mert akkor alhat rendesen, nem kell felkelni a kiköltözés miatt. De most ez van. Amúgy zaklatott vagyok. Meg zavarodott is. Egész nap összevissza beszélek. Teljes időzavarban vagyok. Pedig alszom rendesen. Mondjuk egész éjjel hülyeségeket álmodom, ez tény. Mindig valami békétlenség van. Pl. Lizát kell menteni dühös szomszédkutyáktól. Ez a nagyon tuti. Mielőtt elmentem nyaralni, ez volt. Mióta hazajöttem a nyaralásból, ez van. Konklúzió: nem kéne hazajönni a nyaralásból. Hmm.

A Wall-E aranyos, és sok jó dallamocska van benne, meg az elején egy tök jó rövidfilm, aminek a címét megint elfelejtettem, de pillanatok alatt megtalálom a google segítségével. És lőn. Szóval Presto a címe :) Párbeszéd T: "Meg akarom kérni a kezedet." L: "Jó. Mikor?" T: "Mikor?" L: "Az úgy már nem meglepetés." Megnézegettem a wiw-en a véleményeket. És az egyik olyan hatást ért el, mintha áramot vezettek volna belém. Ez mikor fog elmúlni? Főleg azért, mert rossz hangulatom vagy ilyesmi nem lett tőle. Csak megrázott az áram. Jövő hétfőn megyek vééégre normális (remélhetőleg tényleg normális...) orvoshoz. És festővel festetünk, kész. Mert különben sosem költözünk már össze. És lehet, hogy Tomi mégsem lesz se kirúgott, se szakács, se kirúgott szakács. Hanem más lesz. De mivel ez top secret, még nem pletykálom el. Hanem majd.

Előtte azonban: Boldog szülinapot, Andi (július 19.), boldog névnapot, Dani (július 21.)!   Tunézia csodálatos. Barátságos, kedves, mosolygós arabok, akik elképesztően örülnek, ha akár csak annyit tudsz arabul, "shukran" (köszönöm). Asszem, erre fel elkezdek arabot tanulni. Gyönyörű tájak. Két dolog van, amit nem tudnék megszokni. Az egyik az utcákon helyenként halomban álló szemét. A másik a házak elhelyezkedése. Olyan, mintha valaki találomra dobálta volna szét az épületeket, ahogy esik, úgy puffan alapon. Nagyon kusza. Viszont a Les Pyramides szálloda (minden aljas rágalom ellenére) szuper volt, a tenger (minden aljas rágalom ellenére) tiszta, és az arabok (amennyit láttam belőlük), sokkal jobb emberek, mint mi, európaiak. Akinek meg előítéletei vannak velük szemben, az meg is érdemli. Nem tudja, miről marad le. Furi volt hazajönni, mert egyrészt vagy 25 fokkal volt hidegebb itthon, mint ott kint, másrészt meg annyira más az egész közeg, és úgy beleszoktam a tunéziai dolgo

"Aztakurva! Tönkretetted a borotvámat! Teszed le?"

Jó sűrű nap után vagyok :) Reggel voltunk orvosnál a kutyával. Liza egy tündér :) Még mindig. Míg az orvosra vártunk, megtekintettem a kutya életkorának táblázatát a falon: Liza 84-88 éves lenne, ha emberből lenne. Matróna :) Levágták a körmeit, megkapta az oltását, lett szívritmus-szabályozója (szegényke mostanában kicsit sokat szédeleg). A rendelőben kapásból úgy kezdte, hogy elbújt a lábam mögé, hátha akkor nem látja meg az orvos, és az egész cécó elmarad :D Amúgy szeretem ezt a rendelőt, mert csupa rendes, kedves, mosolygós orvosuk és asszisztensük van, akik mind tudják, hogy az állatnak is lelke van. Ellentétben az előző hellyel, ahol 3 adag altatót vágtak a kutyámba mindenféle előzetes vizsgálat nélkül, mindezt türelmetlenségből. Aztán azt mondták neki, hogy "na gyere, tacsi". Egyrészt szegénykém nem tacskó, másrészt meg a hangnem sem tetszett annyira. Szóval itt most jó helyen vagyunk. Kaptunk féregirtót is, amit nem dugtam el most a kajájába, hanem csak úgy rátettem a

Tegnap estére olyan hátfájásom lett a tánctól, de olyan... Tomi bekente sportkrémmel, mikor hazaért. Hát, nem spórolt az anyaggal, nem mondhatnám... Szóval bekent. Vastagon. Azt hittem, szénné ég a hátam. Ez valami iszonyú fájdalmas :O Vagy csak fáradt voltam. All the same. Mindenesetre hat, mert reggelre már nyoma sem volt a hátfájásnak. Sőt. Ma nem is jött elő, pedig rendesen kijutott szegény testemnek ma is. A sportkrémet ettől még nem szerettem meg. Csak életveszély esetén engedem a közelembe ezek után. Rékával nem találkoztunk ma, de ami még ennél is szomorúbb, hogy jövő hét utáni keddig tutira nem is fogunk. Pedig már beszélgethetnénk egy jót. Lillától kaptam ma tanácsot az arcomat-hátamat borító förmedvények likvidálására. Azt mondta, ha már Tunéziában járok a tengernél, mosogassam magam szorgosan tetőtől talpig tengervízzel, és száradjon rám a só (ez nem átok, csak úgy néz ki :P), és akkor elmúlnak ezek az izék. Irtó kíváncsi leszek. Mivel kettőnk közül ő a kozmetikus, és még m

Jó hosszú. Már vagy egy hete tart. Mikor lesz vége?   A múlt pénteki lakásozás annyira katasztrofális lett, hogy inkább ne is beszéljünk róla. Utána estére kiakasztott még két tanítványom is, plusz nagyon lenyomott a szerdai esemény, ami a TTK-n volt, úgyhogy jól ki is borultam. A vasárnap délután-este csodaszép volt (szeretlek, Manóóóm!), aztán sikerült megszabadulni végre az indextől is. Közvetlenül az indexes örömünnep után voltam orvosnál, de ide többet nem megyek, az is tuti. Ekkora paraszt orvost... Tényleg jó, hogy hátba nem rúgott. Mindenesetre arról meggyőzött, hogy messziről érdemes elkerülni az egész lepukkant kócerájt. Tomi anyukájától kaptam új nevet, reméljük, ő jobban bejön majd. Ma vettünk egy csomó ruhát anyuval, aztán még hastáncos koreót is tanultam, ezek jók voltak. Természetesen van gond a nyelviskolánál is, mert miért ne lenne, a kiadóknál síri csend, ami tök jó, csak ebből nem lesz pénz. Ja, és megsértődött rám az az ember, akivel szombaton még úgy gondoltam, tis

Nagyon-nagyon boldog 21. születésnapot kívánok, Réka!   Volt már jobb kedvem, to be honest. Először is utálom, ha kérdezek valamit, és nincs válasz. Utálom. Utálom. Utálom. Pláne, ha mondjuk azt kértem, valaki valamit magyarázzon már el nekem. Miért nem lehet? Jah, tudom. Mert köpönyeg. 0-24-ben köpönyeg, én meg megyek a sunyiba. Persze. Persze ígéretem is van, hogy kapok választ. Persze várhatom.   Ma átjöttem Tomihoz, gondoltam, alszunk egy nagyot, ő már hetek óta nem tudott, de én is jó fáradt vagyok. Persze nem alszunk. 8-kor kelünk, és megyünk a lakásba. Milyen jó. Pláne, hogy még sértődést is ki tudtunk eszközölni vele. Ez is megdobta a hangulatomat. Mindjárt sírok, komolyan.   Legalább a tánc jó. Tánc végéig nem is volt semmi bajom. Egyre valószínűbb, hogy maradok itt véglegesen. Dina meg is dicsért, hogy szépek az alapmozdulataim, úgyhogy mehetek középhaladó csoportba nyaralás után.   Azta, de elegem van... Aztaaaaa... :S

Elkezdődött a július. Még tegnap :P Ennek örömére voltam az Andikkal moziban. Megnéztük a Narnia krónikái második részét. Jó film, csak az a szerelmi szál... Az nagyon gáz, egyetértek a kritikákkal. Mozizás közben nyakon öntöttem magam egy deci kólával, az nagyon vicces volt. Direkt kivártam azt a jelenetet, amikor nem volt semmi hirtelen hanghatás, hogy levegyem a pohár tetejét, és úgy igyak. Erre mikor a számhoz emeltem a poharat, jött egy irtó hangos puffanás a vászonról, és leöntöttem magam :) Ügyes vagyok :) Ma elég fura dolog történt. Persze már megszoktam, hogy ezeket a dolgokat nem kell elemezni, nem kell értelmet keresni, semmi ilyesmit nem kell. De azért érdekes, mikor a neten keresztüli utalgatásból élő utalgatás lesz. Nem tetszett, na. Szeretlek, Manóóóó (K)(K)(L)(L) És ma a táncon úgy elfáradtam, de úúúúgy... 10-15 perc hullám. Egyhuzamban. A derekamat alig éreztem a végére. Hazafelé is elég izgi pózban sétáltam :D Pont úgy, mint akinek letört a dereka.

Az emberkéim ma megírták a tesztet. Megnéztem, kijavítottam, lepontoztam. Jajj :( Egyiküknek nem lett meg, másikuknak lehetett volna jobb is. Az a nagyobb gáz, hogy az egyiknek nincs meg... Jajj, mi lesz itt :( Tegnap voltak itt Katáék. Bence még mindig fél a szakálltól, de lassan talán kinövi ezt... Reméljük :) Mindenesetre nagyon vicces, mikor meglátja aput, és azonnal, habozás nélkül zokogni kezd. Tegnap óvodai foglalkozás is volt nálunk. Tomi lefröcskölt vízzel, amire én visszafröcsköltem. Erre leöntött egy pohár vízzel, amire én meg leöntöttem két pohár vízzel. Tök jó volt. Anyu kommentárja: "Mindketten óvodások vagytok. Ha nem fejezitek be, mindjárt hozok egy vízipisztolyt, és mindkettőt lelövöm." De erre nem került sor. Többek között azért, mert nekünk nincs itthon vízipisztolyunk. Még annyit fűznék hozzá ehhez az egészhez, hogy nem elmebetegek vagyunk, csak ha elfáradunk/nem tudjuk kipihenni magunkat, mindkettőnkből előjön az óvodás. Na, ez a tegnapi pl. pont ilyen na