Nemzeti ünnep
Amikor is én nem ünnepelek.
Viszont.
Meghalt az mp3 lejátszóm. Még tegnap. R.I.P. Nagy vidáman böködtem a továbbléptetős gombot, erre piff, letört. Apu már mondta korábban, mikor kaptam a szerkentyűt, hogy erre lehet számítani, mert típushiba, viszont nem javítható. Most nincs zeném. De ez nem baj. Visszaszokom az utazás közbeni olvasásra.
Babáztam :) Annyira édes ez a kis Bence :) Már huncut. És gyönyörűen vigyorog. És szereti tépni a mások haját. És hangosan ordít. Imádnivaló (L)
Kis Liza törpém süket, mint az ágyú. És a szaglása is elmúlt. De legalább még lát. Azon kívül én öreg, nyafka kutyának is legalább annyira szeretem, mint fiatal, huncut kutyának. (L)
Tomi nincs itt. Már csütörtök délután óta nem láttam. Csak tegnap este kamerán. Jó, értem én, hogy van, aki kiröhög, de én ahhoz szoktam, hogy minden nap órákat vagyunk együtt. De nem baj, most már hamarosan hazaér hozzám. Reméljük. Aztán meg nem olyan sokára (mondjuk 3 és fél hónap múlva) összeköltözünk, és akkor sokat-sokat leszünk együtt. (L)
Mondtam már, hogy Dr. James az ász? Nem? Most mondom. Még kedden hozott nekünk mécsest ajándékba az órára. Bonbonnak tűnőt. Olyan kedves gesztusai vannak :)
Természetesen egy sort nem írtam semmiféle esszéből a mai napon. Miért nem vagyok meglepve? Persze ez még változhat. Mármint ma már nem, mert ma már csak Tomival vagyok hajlandó foglalkozni. De mondjuk holnap még írhatok. Kéne.
Múlt vasárnap voltunk Tomival bútort nézni a fészkünkbe :) Sürgősségileg összesen két darab fotel kell. Az összes többi ráérős. Azért persze beleszerettem egy komódba meg több konyhabútorba, ő meg több ebédlőasztalba :) Olyan fotelt találtunk, aminek gyárilag semmi köze a heverőmhöz, mégis tök egyformák. Színre, mintára. Fogásra nem, de az meg kit érdekel. Az a terv, hogy az én mostani ágyam, tehát a heverő lesz az ülőgarnitúránk egyik eleme, és beújítunk mellé két vele egyforma fotelt. És akkor az ülőgarnitúra meg a vendégágy egy csapásra le is van tudva.
Most akkor megyek, görcsölök tovább, hogy hol van már. Hol vagy?
Viszont.
Meghalt az mp3 lejátszóm. Még tegnap. R.I.P. Nagy vidáman böködtem a továbbléptetős gombot, erre piff, letört. Apu már mondta korábban, mikor kaptam a szerkentyűt, hogy erre lehet számítani, mert típushiba, viszont nem javítható. Most nincs zeném. De ez nem baj. Visszaszokom az utazás közbeni olvasásra.
Babáztam :) Annyira édes ez a kis Bence :) Már huncut. És gyönyörűen vigyorog. És szereti tépni a mások haját. És hangosan ordít. Imádnivaló (L)
Kis Liza törpém süket, mint az ágyú. És a szaglása is elmúlt. De legalább még lát. Azon kívül én öreg, nyafka kutyának is legalább annyira szeretem, mint fiatal, huncut kutyának. (L)
Tomi nincs itt. Már csütörtök délután óta nem láttam. Csak tegnap este kamerán. Jó, értem én, hogy van, aki kiröhög, de én ahhoz szoktam, hogy minden nap órákat vagyunk együtt. De nem baj, most már hamarosan hazaér hozzám. Reméljük. Aztán meg nem olyan sokára (mondjuk 3 és fél hónap múlva) összeköltözünk, és akkor sokat-sokat leszünk együtt. (L)
Mondtam már, hogy Dr. James az ász? Nem? Most mondom. Még kedden hozott nekünk mécsest ajándékba az órára. Bonbonnak tűnőt. Olyan kedves gesztusai vannak :)
Természetesen egy sort nem írtam semmiféle esszéből a mai napon. Miért nem vagyok meglepve? Persze ez még változhat. Mármint ma már nem, mert ma már csak Tomival vagyok hajlandó foglalkozni. De mondjuk holnap még írhatok. Kéne.
Múlt vasárnap voltunk Tomival bútort nézni a fészkünkbe :) Sürgősségileg összesen két darab fotel kell. Az összes többi ráérős. Azért persze beleszerettem egy komódba meg több konyhabútorba, ő meg több ebédlőasztalba :) Olyan fotelt találtunk, aminek gyárilag semmi köze a heverőmhöz, mégis tök egyformák. Színre, mintára. Fogásra nem, de az meg kit érdekel. Az a terv, hogy az én mostani ágyam, tehát a heverő lesz az ülőgarnitúránk egyik eleme, és beújítunk mellé két vele egyforma fotelt. És akkor az ülőgarnitúra meg a vendégágy egy csapásra le is van tudva.
Most akkor megyek, görcsölök tovább, hogy hol van már. Hol vagy?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése