Húsvét után
Nem a húsvét a kedvenc ünnepem, de azért nem rossz. Ha másért nem is, de a nyugalomért meg az öt teljes lógós napért nagyon szeretem :)
Minden süti elfogyott. Jó, a pogi még nem. De szerintem már csak idő kérdése.
Ma megírtam a Corporocracy-esszét. Hurrá! Azt hittem, sosem jön el ez a pillanat. Mondjuk az eredmény kissé toldott-foldott, rapszodikus, olyan érdekes. De szerencsére még van három napom átolvasni, összefüggést teremteni a jelenleg összefüggéstelen részek között, valamint megcsinálni a Works Cited nevű förmedvényt. Azt hogy utálom :S De legalább a felhasznált forrásokat már kigyűjtöttem (persze nem mindent, mert miért is, de legalább tudom, melyik három hiányzik :D). Most már csak formázni kell MLA szerint (grrrr), aztán betűrendbe cutpaste-elni. Az már igazán nem nagy munka. Csak utálatos.
Tegnap láttam kétféle A kis hercegnő c. filmet. 1939-ből és 1995-ből. Az 1939-es szerintem katasztrófaközeli. Olyan dolgok vannak benne, amik erősen közelítették a tűréshatáromat. Pl. mi a jófenének öcsit csinálni Miss Minchin hugijából? Mi a jófenének beképzelt majmot csinálni a könyvben hangsúlyozottan nem beképzelt majom Sarából? Mi a jófenének kitalálni két szereplőt azért, hogy lehessen a filmben összesen kb. 3 percnyi nyáltenger? Nem szeretem az ilyet :( Akár Shirley Temple van benne, akár nem, borzalom az a film. Gyakorlatilag egyetlen darab olyan jelenetet találtam benne, ami hasonlít a könyvre. Jajj. Az 1995-ös viszont tetszett. Az utolsó harmadának ugyan semmi köze nincs a könyvhöz, de legalább az előzőknek van. Ráadásul ebben a filmben a kitalált jelenetek egészen jól passzolnak a sztori eredeti hangulatához, és amikor nem, akkor meg humorosak. Két olyan részletet fogok megmutatni órán, ami a könyvben nincs benne, viszont nagyon-nagyon jó. Ja, ebben a filmben Liesel Matthews van, eléggé no name a csaj, pedig nagyon ügyesen játszik.
Jött a nyuszi. Lizához is. Tündéri volt, ahogy nem merte elhinni, hogy az a csokitojás neki van odarakva a kosarába :) Ennek az lehet az oka, hogy mikor utoljára falt fel egy csokitojást, akkor nagyon (valszeg túlságosan :'( ) megvertem. A különbség a két szitu között annyi, hogy míg azt a csokitojást lopta a táskám aljáról, ez a csokitojás az ő kosarában volt. De mindegy. Honnan is tudhatná :)
Tegnap este lelkiztem kicsit Andival. Tényleg csak kicsit, pedig még lett volna kedvem. Andi, szólj ám, ha hasonló gondolataid támadnak, vannak ám még ilyen vicceskedő-megnyugtató érvek a tarsolyomban :)
Itt van velem Tomi :) Szegény nem bírta a kiképzést (az esszéírást....), úgyhogy aludni tért. Én megértem. Én is mindjárt aludni térek. Holnap pedig addig alszunk, ameddig csak akarunk. El sem hiszem. Ilyen nem is tudom, mikor volt utoljára.
Az esszéírás során találtam vicces videót. McDonald's reklám. A tévé őskorából. Viszont vicces. Megkeresem a linket, aztán megosztom a közzel. Megvan :) Tehát a cím: http://www.illegal-art.org/video/mcdonalds/mcdonaldland.mov
A szöveg pedig, ha vki szükségét érzi:
"Get yourself ready for a trip through McDonaldland /
Take along
a friend, and grab ahold of Ronald's hand /
Follow Ronald McDonald through
the land of apple pie trees /
And don't be surprised if you meet Big
Mac and Big Cheese /
There's a thick shake volcano, you'll even find
a French fry plant /
Now just turn around, and see if you won't find
a hamburger patch /
As you're heading fooooor . . . A McDonald's . .
. in McDonaldland, a McDonald's . . ." (http://stayfreemagazine.org/archives/24/mcdonalds-commercials.html)
Szóval vége a húsvétnak. Esszéírással meg filmezéssel telt. Főként. Láttam ezredszer A Karib-tenger kalózainak első részét. Még mindig nagyon ott van :) Kb. olyan nekem, mint a Shrek. Nem bírom megunni :)
Holnap nemtom, mi van. Kedd. Esetleg emilem jön. Kb. háromra számítok. Jut eszembe, nem válaszoltam egy emilre, amit én kaptam. A fene. Na nem baj, mindjárt megoldom a gondot. Azon kívül megyünk valami táncos műsorra Tomival. Nem egészen tudom, hogy is lesz meg mi is ez, de mivel Doró van benne, ezért gyanítom, hogy jó lesz.
Végül egy kis poénos párbeszéd. :)
T.: Lehet, hogy én már a második gyerekkoromat élem.
L.: Ilyen hamar? Még alig hagytad el az elsőt.
T.: Ugye? Látod, mondom én, hogy az én koromban már minden nap ajándék.
(T.=23 és 3/4)
Minden süti elfogyott. Jó, a pogi még nem. De szerintem már csak idő kérdése.
Ma megírtam a Corporocracy-esszét. Hurrá! Azt hittem, sosem jön el ez a pillanat. Mondjuk az eredmény kissé toldott-foldott, rapszodikus, olyan érdekes. De szerencsére még van három napom átolvasni, összefüggést teremteni a jelenleg összefüggéstelen részek között, valamint megcsinálni a Works Cited nevű förmedvényt. Azt hogy utálom :S De legalább a felhasznált forrásokat már kigyűjtöttem (persze nem mindent, mert miért is, de legalább tudom, melyik három hiányzik :D). Most már csak formázni kell MLA szerint (grrrr), aztán betűrendbe cutpaste-elni. Az már igazán nem nagy munka. Csak utálatos.
Tegnap láttam kétféle A kis hercegnő c. filmet. 1939-ből és 1995-ből. Az 1939-es szerintem katasztrófaközeli. Olyan dolgok vannak benne, amik erősen közelítették a tűréshatáromat. Pl. mi a jófenének öcsit csinálni Miss Minchin hugijából? Mi a jófenének beképzelt majmot csinálni a könyvben hangsúlyozottan nem beképzelt majom Sarából? Mi a jófenének kitalálni két szereplőt azért, hogy lehessen a filmben összesen kb. 3 percnyi nyáltenger? Nem szeretem az ilyet :( Akár Shirley Temple van benne, akár nem, borzalom az a film. Gyakorlatilag egyetlen darab olyan jelenetet találtam benne, ami hasonlít a könyvre. Jajj. Az 1995-ös viszont tetszett. Az utolsó harmadának ugyan semmi köze nincs a könyvhöz, de legalább az előzőknek van. Ráadásul ebben a filmben a kitalált jelenetek egészen jól passzolnak a sztori eredeti hangulatához, és amikor nem, akkor meg humorosak. Két olyan részletet fogok megmutatni órán, ami a könyvben nincs benne, viszont nagyon-nagyon jó. Ja, ebben a filmben Liesel Matthews van, eléggé no name a csaj, pedig nagyon ügyesen játszik.
Jött a nyuszi. Lizához is. Tündéri volt, ahogy nem merte elhinni, hogy az a csokitojás neki van odarakva a kosarába :) Ennek az lehet az oka, hogy mikor utoljára falt fel egy csokitojást, akkor nagyon (valszeg túlságosan :'( ) megvertem. A különbség a két szitu között annyi, hogy míg azt a csokitojást lopta a táskám aljáról, ez a csokitojás az ő kosarában volt. De mindegy. Honnan is tudhatná :)
Tegnap este lelkiztem kicsit Andival. Tényleg csak kicsit, pedig még lett volna kedvem. Andi, szólj ám, ha hasonló gondolataid támadnak, vannak ám még ilyen vicceskedő-megnyugtató érvek a tarsolyomban :)
Itt van velem Tomi :) Szegény nem bírta a kiképzést (az esszéírást....), úgyhogy aludni tért. Én megértem. Én is mindjárt aludni térek. Holnap pedig addig alszunk, ameddig csak akarunk. El sem hiszem. Ilyen nem is tudom, mikor volt utoljára.
Az esszéírás során találtam vicces videót. McDonald's reklám. A tévé őskorából. Viszont vicces. Megkeresem a linket, aztán megosztom a közzel. Megvan :) Tehát a cím: http://www.illegal-art.org/video/mcdonalds/mcdonaldland.mov
A szöveg pedig, ha vki szükségét érzi:
"Get yourself ready for a trip through McDonaldland /
Take along
a friend, and grab ahold of Ronald's hand /
Follow Ronald McDonald through
the land of apple pie trees /
And don't be surprised if you meet Big
Mac and Big Cheese /
There's a thick shake volcano, you'll even find
a French fry plant /
Now just turn around, and see if you won't find
a hamburger patch /
As you're heading fooooor . . . A McDonald's . .
. in McDonaldland, a McDonald's . . ." (http://stayfreemagazine.org/archives/24/mcdonalds-commercials.html)
Szóval vége a húsvétnak. Esszéírással meg filmezéssel telt. Főként. Láttam ezredszer A Karib-tenger kalózainak első részét. Még mindig nagyon ott van :) Kb. olyan nekem, mint a Shrek. Nem bírom megunni :)
Holnap nemtom, mi van. Kedd. Esetleg emilem jön. Kb. háromra számítok. Jut eszembe, nem válaszoltam egy emilre, amit én kaptam. A fene. Na nem baj, mindjárt megoldom a gondot. Azon kívül megyünk valami táncos műsorra Tomival. Nem egészen tudom, hogy is lesz meg mi is ez, de mivel Doró van benne, ezért gyanítom, hogy jó lesz.
Végül egy kis poénos párbeszéd. :)
T.: Lehet, hogy én már a második gyerekkoromat élem.
L.: Ilyen hamar? Még alig hagytad el az elsőt.
T.: Ugye? Látod, mondom én, hogy az én koromban már minden nap ajándék.
(T.=23 és 3/4)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése