Február 2.

Az UV-m sikerült, hurrá. Ugyan csak kettes lett, de nekem ez jelenleg annyira mindegy, hogy el sem tudom mondani, mennyire. A lényeg, hogy az anyagot tudom, a német felvilágosodásról (most még) rengeteget tudok, tételt húzni viszont nem tudok. Gyakorolni kell. Ez van.

Dorka volt nálunk a héten, mármint Tomiéknál. Jól elbeszélgettünk, maradhatott volna másfél óránál tovább is, mert másfél óra nem elég semmiféle beszélgetésre :( Na de majd jövő héten :)

Holnap nekifekszem a következő féléves Federmayer-házinak, ennyivel is segítve magamon. Ha nem jutok be minden előjelentkezés során felvett órámra, akkor is nagyon sok erre a félévre az irodalom. Holnap még moziba is megyek, A királynő című filmre Tomival és az anyukájával. Eddig úgy volt, hogy korizni is megyek, de ez átkerült vasárnapra. Ne sumákolj, Kicsim :P

Az Andikkal ma megtekintettük a Parfüm című filmet. Pszichohorror. Azon kívül úgy szétbarmolták a végét, hogy egészen feldühített a befejezés... Ilyen baromságot :S:S Aki esetleg a neten olvasná az előzetest, annak elárulom, hogy helytelen az infó, miszerint nőket nyúz meg. Kupán csapja őket és bekeni a testüket zsírral, amit később leszed és lepárol. A kettő nagyon nem ugyanaz. (Gratulálok az illetőnek, aki az előzetest írta... Vajon hol volt a film közben?)

A ma történt Kossuth teres baromságról megvan a véleményem, ki tudnám fejezni tök indulatosan, nagy kedvem is lenne hozzá, de inkább nem teszem.

És egy bónusz -> Tomi: "Költözzünk külön!" Én: "Ennél különebb?" Aki szerint vicces, annak jó, aki szerint nem vicces, annak nem jó. (Nekem jó.)

Update1: Tudtátok, hogy xilofonnal ölni lehet? Veszélyes... (Ha nem tudtátok, olvassatok Homárt!)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Kép
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is.  Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-kor,
További információk

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk