LizaGazdija

Szerdán kellett jelentkeznünk az egyik bécsi kórház gyerekosztályán, és úgy volt, tegnap már haza is jöhetünk. Ebből aztán ma délután lett, hát, nem örültem, de nem lehetett mit tenni, így alakult. Szerencsére semmi baja Flórának, nem is volt. Két gyerekorvoshoz járunk (ezt sem mi találtuk ki, így alakult), és mindkettő szerint túl kicsi a leányzó a korához képest. Utána akarnak járni, miért van ez így, úgyhogy ketten együtt kb. ezerféle vizsgálatot gyűjtöttek össze, és ezek majdnem mindegyikén át is esett Flóra tegnap meg ma. Azért majdnem mindegyikén, mert egy már a múlt héten is volt, csak ahhoz szerencsére nem kellett befeküdni. Mindkét reggel éhgyomorra kellett vizsgálatra menni, úgyhogy Flóra mindkét nap alaposan illusztrálta az ötletes, angol "hangry" szó jelentését. Brutál sikítás volt, nagyon határozottan kérte a reggelit, és amikor nem kapta meg, akkor jól megmondta a véleményét. Az is nehéz volt, hogy egy kórházban nem igazán van hely mászni, márpedig Flórának mo...

Ünnepel a Google És ünnepel a Moly :) Mára pont volt egy Dévény-torna időpontunk. Az elején Flóra megmutatta az új tudományát, miszerint kapaszkodva feláll, és egész sokáig álldogál is már, mire Móni, a gyógytornász a következőt mondta: "Akkor Flóra teljesített minden elvárást, úgyhogy én most elengedem. Ilyenkor szoktam átmenni prózába, elmondom, mire kell majd figyelni, amikor elindul, és amikor megkapja az első cipőjét. Ez az utolsó alkalom." Megható pillanat volt, szerintem mindhárman így éreztük. Flóra nem, ő csak szokásos módon cukiskodott, megsimogatta Mónit, sokat mosolygott rá, és odaadta neki a könyvét is, hogy nézegesse meg :) Majdnem 11 hónapig jártunk tornázni, többet nem megyünk. (Csak még egyszer, elbúcsúzni, mert így nem vittünk semmit, és én szeretnék.) Nagyon szuper szülinapi ajándék :) Egyébként a gyerek estére tökéletesítette a "lefele néző kutya"-pózt, amit reggel óta gyakorolt szorgosan. És mert stimmel a kor, és még a verset is...