LizaGazdija

Pont egy éve költöztem Bécsbe. Azt hiszem, a 4-5 körül értem ki, és mindjárt érkezéskor sikerült Meidlingba érkezni a Hauptbahnhof helyett. Ugyanis a vonaton felejtettem a farmerdzsekimet meg az első három napi kajámat, és miután visszarohantam érte, már nem engedtek újra leszállni. A lakásban kipakoltam a bőröndöt, aztán mentem is a Praterbe, mert azzal ünnepeltem meg a kiköltözésemet, hogy felültem az óriáskerékre, és onnan néztem meg a naplementét. Fú, milyen optimista voltam, azt hittem, 16-án már kezdem is a munkát abban a nyelviskolában, amelyik interjúra hívott. Höhö. Na de az a lényeg, hogy végül csak kiböjtöltem, hogy az legyen, amit nagyon akartam, de elég hosszú és rögös út vezetett idáig. A mai tanfolyamzárás ideális évfordulós ajándék volt, mosolyogtam is rajta, hogy tuti nem tudtam volna megtippelni 2015. szeptember 9-én, hogy pont itt leszek pont egy év múlva. Csak Nevena lakása hiányzik egy kicsit, na jó, meg Nevena is.

Megjöttek az eredmények a tegnapi vizsgáról. A beszéd rész (4 feladat, 3×30 mp egy-egy témáról, egy kép 3 kérdéssel, kérdésenként 45 mp, két kép 3 kérdéssel, szintén 45 mp per kérdés, egy téma 3 kérdéssel, egy perc gondolkodás, 2 perc duma) 7 embernek B1 szintű lett, egynek B2, egynek A2, egynek A1. Ez egy A1-es csoport volt. Két kolléganő látta az eredményeket, és hüledeztek, hogy ez egy B2-es csoportnál is szép eredménynek számít a beszédkészségnél. Úgy örülök, alig bírok magammal :) :) Hoztak tortát, én is sütöttem kétféle sütit, kaptam orchideát, szép csokit, ketten csináltak nekem egy képet is (lesz majd kép, de most még nincs), és megnéztük a Bazi nagy görög lagzit, amit a csoport majdnem fele nagyrészt értett (angolul, angol felirattal!)... Szóval szuper volt. Most kapok 3 nap hétvégét, amit Tomival töltök, aztán két hosszú nap jön, majd egy rövid, és megyek haza 4 napra :)

Most azt játsszuk, hogy meztelenül járkál a lakásban. Amikor benyit a konyhába, és meglát (és őt hála az égnek nem, mert háttal állok neki), akkor felsikolt, bevágja az ajtót, visszarohan a szobájába, majd fél perc múlva megjelenik köntösben. Bosszant. Elég nehezen megy nekünk ez az egy fedél alatt lakás már így is, nem hiszem, hogy ilyen körökkel kellene még nehezíteni. Úgy csinál, mintha nem is itt laknék, vagy legalábbis nem aludnék itt minden éjjel, vagy nem is tudom. De nem vagyok hajlandó vendégnek tekinteni magam. Fizetem a nem kis összeget a nem kicsit sz*r szobáért, tehát lehet rá számítani, hogy a lakásban vagyok, jövök-megyek, esetleg a konyhában főzök. Amúgy a napokban arra is beszólt, hogy köhögök. Közölte, szerinte tüdőgyulladásom van, mert mélyről köhögök, és menjek orvoshoz, mert ő nem szeretné elkapni, bármilyen kórságom van is. Hát, basszus, hadd köhögjek már kedvemre a saját szobámban :O Mondtam neki, nincs tüdőgyulladásom, mert annak fájnia kéne, nekem meg nincsen...

Elfogtak egy máltai srácot a külföldi barátnőjével, miután a párocska belevéste a nevét Ggantija templomának falába - Ggantija amúgy egy megalitikus templom, a legrégebbi ismert ember alkotta építmény, régebbi, mint a gizai piramisok és Stonehenge, tehát a máltaiak nem kicsit büszkék rá. Ráadásul most költöttek valami több millió eurót állagmegóvásra. Amikor elkapták őket, a srác közölte, nem tudta, hogy nem szabad belevésni a nevét a falba, és különben sem érti, miért baj, hogy felírta a nevét egy régi kőre. Ej, ej, nehéz elhinni, hogy valaki ilyen mérhetetlenül ostoba lehet. A szakértők szerint egyébként helyrehozhatatlan és felbecsülhetetlen a kár, amit okoztak ezek a kis zsenik. Egy kommentelő azt javasolta, legyen az a büntetésük, hogy ki kell faragniuk egy hasonló követ egy kőtömbből, majd történelem előtti módszerekkel odaszállítani a helyszínre, hátha felfogják, miért értékes az a "régi kő", aztán ha nem sikerül megoldani a feladatot, akkor jöhet a börtönbüntetés. Ez ...

Végül csak elkezdtem a könyvet, két óra alatt meg is csináltam kb. 14 oldalt. Ez nem olyan rossz tempó, de lehetne jobb is, csak hát tényleg sok a szleng. (És a verselemzést még el sem kezdték, hahaaa!) Jó lesz ez, szeretni fogom, de ezt már tegnap is sejtettem. Amúgy meg vettem otthon chia magot, mert a csapból is az folyik mostanában, meg tök egészséges, satöbbi. Be is áztattam tejbe, mert abból milyen jó kis egészséges puding kerekedik. Aha. Nem puding lett belőle, hanem zselé, és eme állag annyira undorító volt nekem, hogy nem bírtam megenni. Gondoltam rá, hogy azért is belapátolom, ne vesszen kárba, de amikor már durva hányingerem volt, úgy döntöttem, mégis jobban megérné kiönteni. Így is tettem. Vajon akkor is jót tesz ez a (nem túl olcsó) mag, ha az ember elrágcsálja?

Pénteken felfedeztem, hogy a rendszerünkben a nevem alatt szerepel egy csoport, ami most hétfőn kezdődik. Ezt furcsának találtam, mivel a héten még megy a saját csoportom, és párhuzamosan nem szoktak kettőt adni. Akartam is menni a főnökömhöz, hogy megkérdezzem, ez valami hiba-e, de már nem volt ott. Mentem a titkárnőhöz, ő sem volt már ott. Viszont megtaláltam a csoportlistát az üzenőfalra kiakasztva, és ott egy kolléganő nevén volt. Írtam is a kolléganőnek, hogy ő tud-e erről valamit, de ő meg mostanáig sem nézett Facebookot. Én úgy döntöttem, ez csak egy tévedés, de azért majd ma reggel 8-kor telefonálok a titkárnőnek, hogy mi is van. Telefonáltam, mondta is, hogy az van, hogy ma, holnap és szerdán reggelre be vagyok írva helyettesíteni ahhoz a csoporthoz. Nagyon örültem. Marha gyorsan összekaptam magam, kinyomtattam ezt-azt, amit a szintnek megfelelőnek gondoltam, majd elhúztam a suliba. Végül is negyed órás késéssel el is kezdtem az órát. Mondta még előtte a titkárnő, hogy ha be...

Időnként olyan időzavarba kerülök, hogy az szédületes. Az egy dolog, hogy nem mindig tudom, milyen hónapban, egyáltalán, az évnek mely szakában járunk*, és időnként az sincs meg, hogy milyen nap van. Még az a mázli, hogy az automata pilóta mindenhová odavisz akkor is, ha azt sem tudom, mi van. De néha egészen meglepőket tudok húzni. Az egyik aranyérmestől, talán Szász Emesétől kérdezték a következőt: "2020, Tokió?", mire ő azt válaszolta: "Naná!" Én meg nem értettem, miért 2020-ról kérdezik, amikor előbb még 2016 fog jönni, és akkor is lesz olimpia. Aztán számolgattam, 2016 olimpiai év-e, és arra jutottam, hogy igen, és továbbra sem értettem, miért nem arról kérdezik. Mivel nem találtam a megoldást, hagytam is a francba. Másnap jutott eszembe legközelebb, és akkor megint egy csomót agyaltam ezen, hogy ebben mi a logika. Aznap délután esett le, hogy most nem 2012 van, hanem 2016, úgyhogy valóban 2020 lesz a legközelebbi olimpia éve. Állítólag amikor az ember kism...