Amúgy évforduló is van

Pont egy éve költöztem Bécsbe. Azt hiszem, a 4-5 körül értem ki, és mindjárt érkezéskor sikerült Meidlingba érkezni a Hauptbahnhof helyett. Ugyanis a vonaton felejtettem a farmerdzsekimet meg az első három napi kajámat, és miután visszarohantam érte, már nem engedtek újra leszállni. A lakásban kipakoltam a bőröndöt, aztán mentem is a Praterbe, mert azzal ünnepeltem meg a kiköltözésemet, hogy felültem az óriáskerékre, és onnan néztem meg a naplementét. Fú, milyen optimista voltam, azt hittem, 16-án már kezdem is a munkát abban a nyelviskolában, amelyik interjúra hívott. Höhö. Na de az a lényeg, hogy végül csak kiböjtöltem, hogy az legyen, amit nagyon akartam, de elég hosszú és rögös út vezetett idáig. A mai tanfolyamzárás ideális évfordulós ajándék volt, mosolyogtam is rajta, hogy tuti nem tudtam volna megtippelni 2015. szeptember 9-én, hogy pont itt leszek pont egy év múlva. Csak Nevena lakása hiányzik egy kicsit, na jó, meg Nevena is.

Megjegyzések

  1. Annyira jó olvasni, hogy ha annyi nehézség árán is, de úgy tűnik, sínen van a bécsi kaland. :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai