LizaGazdija

Egyszerűen herótom van a különböző biztosítóktól, akik nem képesek lepattanni rólam, és mind a vonalas telefonon, mind a mobilon legalább napi kétszer keresnek. Ha nem veszem fel, akkor is. Ha felveszem, és elmagyarázom, hogy szálljanak le rólam, majd ha biztosítást akarok kötni, ki fogom guglizni, melyik biztosító melyik ajánlata érdekel, akkor is. Nem fogják fel, hogy nem érdekelnek. Van, aki nekem is esik, hogy én milyen egy felelőtlen perszóna vagyok, amiért nem vagyok hajlandó az ő cégénél biztosítást kötni. (Elmegy ám oda, ahova gondolom...) És mindig elmondják, hogy én adtam engedélyt arra, hogy zaklassanak. Az nem szokott kiderülni, mikor és hol, aminek az lehet az oka, hogy semmikor és sehol. Letiltani sem tudom a hívásokat, mert "privát számról" érkeznek. A legutóbbi hullám két hete kezdődött: elmondtam, hogy nem akarom meghallgatni az ajánlatukat, és később sem lesz hozzá kedvem, és azóta napi négy alkalommal van hívásom privát számról, kétszer a vonalason, kétszer...

A reptéren minden egyes kapunál függesszék ki az adott gép pilótájának életrajzát, hogy az utasok elolvashassák, majd eldönthessék, szeretnék-e az illetőre bízni az életüket, és csak utána kezdődjön meg a beszállás. Egy máltai hírportál egyik kommentelője szerint. Wow.

Tegnap este M. L. előadásán jártam, aki tavaly megjelent könyvét mutatta be egy előadás formájában. Lehetett foglalni ülő- és állóhelyeket, és bár nekem már csak állóhely jutott a jelentkezésnél, végül én is ülhettem. A helyszínként szolgáló előadóban a fal mellé tolták a padokat, így aztán akinek szék nem jutott, az is le tudott ülni. M.L.-hez jártam egy félévet pszichológia előadásra. Nem emlékszem már, mi volt a tanegység címe, de az emberi gondolkodásról szólt, és az egyik könyve köré épültek a témák. Nagyon szerettem az előadásokat, és ezzel mások is így voltak. Meglepően sokan eljöttek mindegyikre, pedig szerdánként fél 7-től 8-ig tartotta őket, ha jól emlékszem, ami annyira nem csábító időpont. A vizsga írásbeli teszt volt, és azt mondta, négyes csoportokban oldjuk meg, beszéljünk meg minden kérdést. Ezen nagyon megdöbbentem, és nem is éreztem úgy, hogy vizsgázom, viszont jó élmény volt másokkal átbeszélni a különböző kérdéseket, megtudni egymás véleményét különböző dolgokról....

Mindkettőnknek minden jegye megvan a Nagy-Britanniában és onnan Magyarországra repkedéshez. Nekem a WizzAir eleinte nem akart jegyet adni, de végül én nyertem. Ezennel elkezdtem izgulni. Ő is. Átpakoltam a ruhásszekrényt, így az ő ruhái is el fognak férni. Biztató a gondolat, hogy már csak pár hét, és aztán többet nem lesz olyan, hogy egy-másfél hónapot külön kell tölteni. Vár engem, várja Máltát. Én őt jobban, mint Máltát, bár most már kezdenek megjelenni azok a posztok, amelyek miatt egyre jobban hiányzik a sziget. Ma sárkányhajóverseny volt, pár hét múlva eper-, kicsit később Nutella-fesztivál, melegszik az idő, már lehet napozni, lassan újra biztonságos lesz úszkálni a tengerben. Kíváncsi leszek, milyen érzés lesz visszamenni, és arra is, Gergőnek milyen lesz jobban megismerni Máltát, miután januárban eltöltött ott egy hetet. Azért mindketten arra számítunk, hogy nagyon jó lesz ott nekünk, és Gergő pláne odalesz a helyért. Januárban pólóban császkált, és egyszer fülig érő mosollyal...

Az új könyv 20%-ánál tartok. Ha napi 10 oldalt fordítanék, és tényleg minden egyes nap meg tudnám ezt csinálni, akkor egy hónapig tartana a munka. 20 oldallal 15 napig. És még a 20 oldal sem az a teljesíthetetlen mennyiség. Csak valami van velem mostanában, ami miatt folyamatosan aludni akarok, és ha nem alszom, akkor is alig bírom nyitva tartani a szememet, nem tudok koncentrálni, rossz a kedvem, nincs kedvem semmihez, és amihez lenne, azt sem bírom csinálni, ezért úgy érzem, képtelen vagyok haladni. Pedig nem kérek nehezet magamtól. Mi bajom lehet?

Én: Ha a sonkámra az van írva, hogy április 3-án jár le a szavatossága, de csak 5-én van húsvét, akkor 4-én még megfőzhetem szerinted? Gergő: Hát, lehet, hogy jobb 3-án, de utána az még öt napig eláll, szóval húsvétkor is tudod enni. Hú, nagyon jó lesz, csinálok alaplevet mindenféle zöldségekből, és abban főzöm meg neked a sonkát, majd meglátod, milyen isteni lesz... Én: De Szívem, te nem leszel itthon húsvétkor, arról tudsz, ugye? Gergő: Jaaa, tényleg. De kár, pedig úgy beleéltem magam!

Egyik máltai ismerősöm provokatív beszédet tervezett mondani arról, milyen élmény egy keresztény és egy muzulmán szülő gyerekeként kevert kultúrában felnőni, eleinte muzulmánnak, később kereszténynek, még később ateistának lenni. Meg arról, szerinte miért nincs isten. Se keresztény, se muzulmán, se semmilyen. Engem előbbi rész érdekelt volna jobban, egy darabig gondolkodtam is rajta, hogy odaröppenek az előadására áprilisban. Nagy szerencse, hogy nem vettem rá magamat. Pár napja megjelent róla meg a beszédről egy csapnivaló cikk, aminek a pasi szerint igazságtartalma sem volt túl sok, arra hegyezték ki, hogy sértegetni fogja vallásukban Málta lakosait, akik köztudottan nagyon mélyen vallásosak. Ki is tört a botrány a neten, mindennek lehordták a pasit. Erre ő azt reagálta, hogy lefújta az egészet. Nem lesz beszéd. Majd leírja, amit elmondott volna, és kiadja könyv formájában. Kicsit úgy is érzem, hogy vihar a biliben, valamint van benne egy jó adag mártírkodás is, és teljesen ...