LizaGazdija

Hétfőn németes állásinterjúra megyek, amire most, hogy Danijela hazautazott augusztusra, és nincs kivel németül beszélgetni, filmezéssel és olvasással gyúrok. Ephraim Kishon legjobb autós történeteit olvasom, vicces kis humoreszkek, ráadásul tök könnyen lehet velük haladni, meg is lepett, mert én alapvetően elég lassan olvasok németül, de ez tök gyorsan megy, mintha angol vagy magyar lenne. Gondolkodtam, milyen filmet lehetne megnézni, és mivel már hetek óta ott motoszkál a fejemben A két Lotti, meg az, hogy mennyire szerettem gyerekkoromban mind a könyvet, mind az 1993-as filmet, gondoltam, akkor megnézem azt. Igen ám, de a youtube elém lökte az 1950-es változatot, amit egyszer alsóban megmutatott nekünk Margit néni, amikor olvastuk a könyvet. Még azt is tudom, hogy lehetett jelentkezni, kinek van meg a film, és én jelentkeztem is, de Margit néni nem engem választott, mert nekem az 1993-as volt meg videón, Teklának meg az 1950-es, mert az az eredeti. Nehéz volt ezt lenyelni (egy 7-8...

A tegnapi összejövetel két máltai résztvevője bejelölt a Facebookon, így most látom, miket posztolnak. Érdekes betekintést nyerni abba, hogyan állnak ők a hazai politikához. Azt már eddig is tudtam, hogy pont annyira utálják a politikusaikat meg a rendőreiket, mint nálunk szokás, de ez most kicsit árnyaltabb kép. Remélem, semelyik bolygón nem fedeznek fel életet, mert holtbiztos, hogy akkor a kormány oda is pénzt fog küldeni.

Hír: Ebolával fertőződött egy amerikai orvos, ezek után különlegesen átalakított repülőgéppel szállították haza kezelésre. Kommentek: Idióta barmok; hagyni kellett volna Afrikában megdögleni, úgysem lehet rajta segíteni; reméljük, lezuhannak a tenger felett; érthető, hiszen Amerikának érdekében áll a világméretű járvány elindítása; Amerika ezt azért csinálta, hogy kifejleszthesse az új biológiai fegyverét, amit reméljük, Irakban vet be. Kemény dolgok ezek.

Ez úgy, ahogy van, rettentően ijesztő. Attól kezdve, hogy több nyelven beszélő, jogot végzett emberről van szó, azon át, hogy súlyos betegsége ellenére szabadon mászkál az utcán, egészen odáig, hogy ez ezek szerint bárkivel, bármikor megtörténhet. Jó lenne, ha lenne megint valami OPNI-szerűség, ahol ezek az emberek el lennének zárva a külvilágtól, és lenne rá esélyük, hogy majd valamikor jobban lesznek.

Vannak emberek, akik valami döbbenetes mértékig kényesek arra, hogy senki meg ne tudja a korukat. Megkérdeztem Rubent, mennyi idős, azt mondta, az titok, mert ha megmondja, máshogy fogok ránézni, és máshogy fogok viselkedni vele, és a kor csak egy szám, teljesen lényegtelen, ezért a couchsurfinges oldalára is csak egy random számot írt be. Ezek után megnéztem, ez a random szám a 28, hát, ezt nyilván egy percig sem hiszem el. Szerintem 40 körül lehet. Ami érdekes, hogy éppen csak megbeszéltük ezt a problémát a couchsurfinges találkozón, amikor a Ruben mellett ülő, máltai srác, bizonyos Reuben (ejtése Ruben) megkérdezte, ki mennyi idős. És Ruben meg a másik máltai részt vevő, Borg elszabotálták a kezdeményezést, egymás szavába vágva mondogatták, mennyire lényegtelen ez a kérdés. Annyira fura ez nekem, de most komolyan. Pláne férfiaktól. Én szeretem tudni, ki hány éves, gyerekkorom óta mindig érdekelt, aztán kiszámolgattam, mennyi idősek voltak a szülők, amikor megszületett a gyerekük, me...

A múlt hetin az volt az üzenet: "Just have a good time." A tegnapin: "Hang on to your smile." Valahogy mindkettő nekem szólt.

Este összefutottunk, és beszélgettünk egy kicsit. Majdnem egy órát. Többek között arról, miért és mennyire vagyunk képtelenek pihenni. Megkérdeztem, idén volt-e már szabadságon. On holiday. Ez azt is jelenti, hogy nyaralni, és ő így értelmezte, ezért mondta, hogy az egyetem óta nem volt, innen is csak haza szokott menni Szicíliába, és az nem pihenés, mert akkor végig kell látogatni minden rokont és barátot. Kérdeztem, mikor volt otthon utoljára, azt mondta, talán egy éve, és nem is tervez menni, a szüleit csábítgatja inkább ide, bár ők sem tudnak pihenni, mert amikor itt voltak egy hetet, akkor hat napig a lakásban végeztek kisebb javításokat, meg anyukája kimosta és kivasalta az ő összes ruháját, aztán a hetedik napon lementek a tengerpartra (hosszas könyörgés után), és megállapították, hogy szép. Másnap meg hazautaztak. Azt mondta, most, hogy ezt megkérdeztem, elgondolkodott, hogy tényleg kéne pihenni, és lehet, hogy a közeljövőben ki is vesz két-három nap szabit, és itthon fog a...