LizaGazdija

Nemrégiben érdekes eseményeknek voltam tanúja. Van egy lány, aki férjnél volt, nagyon szerette is a férjét, legalábbis úgy tűnt, viszont volt egy csomó fiú barátja, és az egyikkel folyton szívatták egymást, de közben azt is játszották, hogy házasok. Volt poénesküvő is meg minden. Aztán egyszer csak jött a hír, hogy a lány elvált, és ezzel a fiú baráttal költözött össze. Nyilván sosem volt egészen ártatlan ez a játék, vagyis nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél, de azért azt is szemlélteti szerintem az eset, hogy a szavaknak teremtő erejük van - elég sokáig mondogatták, hogy ők házasok, és tessék, nincsenek messze tőle. Nagyon érdekes dolgok ezek.

C.C. a látogatóban lévő, híres színésznek: Can I give you a lift back to the hotel? Niles Frannek: He can ride in the basket with Toto. Mr. Sheffield: Where the hell is C.C.? Niles: Well, it's raining outside. Perhaps she melted. Shall I see if there's a pointy hat and a Chanel suit lying in the street?

Megvan a repjegyem, és megérkezett a gyomorgörcs is.

Azt a furcsa jelenséget tapasztalom a Facebookon, hogy egy csomó kisgyerekes szülő aranyos képeket pakol fel a csecsemőjéről vagy totyogós kisgyerekéről, aztán odaírja, hogy "retteghetnek a lányos anyák", "már most összetöri a férfiszíveket". Az ismerősök meg rákontráznak: milyen sármos ez a gyerek (mind a két hónapjával), milyen szexi ez a csajszi (mind az egy évével). Ennek mi értelme van? Minél több ellenkező neműnek okoz fájdalmat a gyerek, annál büszkébb rá a szülő? Nem értem. Hogy tud egy egyéves szexi lenni? És egy két hónapos hogy lehet sármos?Azt érteném, ha azt írogatnák, hogy gyönyörű ez a kislány/kisfiú (írogatják is ezt is, persze), mert nyilván minden szülő szeretné, hogy a gyereke szép legyen, hiszen annál könnyebb lesz az élete (feltehetőleg), de ezt, hogy már most látszik rajta, mekkora férfi-/nőfaló lesz, és ezért tök büszkék is vagyunk rá (mi árulja el ezt nekünk? a fejformája?), ezt nem értem. Meg a vicces képek, amikor sörösdobozt adunk a hat hó...

"Az ember sosincs igazán egyedül, ha vele van a gumikacsája." Douglas Adams: Vendéglő a világ végén Ahha! Akkor most fogok venni egy gumikacsát a Butlersben, és elviszem magammal, és ha ránézek, mindig ez az idézet jut majd eszembe :)

Tegnapelőtt, amikor Blankával a Westendben ebédeltünk wrapet meg sült krumplit meg kólát a Nordseenél, láttam a(z?) H&M-ben nyári ruhákat. Alapvetően kicsit ódzkodom a nyári ruhák vásárlásától, mert nem vagyok vékony, és mindegyikben hasam van, de most meggyőztem magam, hogy feltehetőleg rajtam kívül senkit sem érdekel, milyen az alakom, és nálam lényegesen nagyobb hassal meg mindennel rendelkező lányok is hordanak nyári ruhákat, és tök csinosak is ezekben a ruhákban, akkor én miért ne tehetném meg. Nem mentünk be nézelődni, mert nem volt rá idő, de elhatároztam, hogy tegnap visszamegyek Budafok után. Nyilván nem volt kedvem olyan messzire elzarándokolni, de szerencsére az Alleeban is van H&M, és én ott szállok át előtte egyik villamosról a másikra, szóval annyira lusta már csak nem lehetek, hogy oda ne menjek be. Bementem. Találtam is három nyári ruhát, ami nagyon tetszett, megfogtam a szokásos méretemet, végigálltam a negyed órás sort a próbafülkéknél (nem túlzok, pontosan ...

Két tinilány a DM közepén hangosan viháncolva sminkelte magát a TESZT feliratú termékekkel. Próbálgattak szemfestéket, alapozót, rúzst*. Egyszer csak odament hozzájuk a biztonsági őr, és nem túl kedvesen, viszont jó hangosan azt mondta nekik: "Nem az a baj, hogy kipróbálod, csak annyi, hogy tudjál már viselkedni egy boltban!" A többit nem hallottam, mert amint konfliktushelyzet alakul ki tíz méteren belül, feláll a hátamon a szőr, és hanyatt-homlok menekülök, de amikor öt perc múlva várakoztam a kasszánál, és hátrafordultam, még mindig tartott a lelkifröccs, aztán hamarosan a két lány fülét-farkát behúzva, nagyon-nagyon csendesen elhagyta a DM-et. Tininek lenni nem könnyű, főleg a tanév utolsó péntekén. Azért kíváncsi lennék, hogy miután magukhoz tértek a sokkból, az lett-e a konklúzió, hogy a biztonsági őr köcsög, vagy az, hogy legközelebb megpróbálják visszafogni magukat. Nekem 14-15 évesen garantáltan az lett volna a reakcióm, hogy napokig szégyellem magam, és többet be se...