LizaGazdija

- Hülyék vagytok? Lejöttök edzeni az év legmelegebb napján, 40 fokban? Majd később: - Becsülendő, hogy itt vagytok. Értékelem. De azé' nyomik vagytok.

Két éve láttam a darabot a Magyar Színházban, és nagyon szerettem. Nem sokkal később megvettem a könyvet is, és nagyon vártam, hogy egyszer végre sorra kerüljön. Ennek most jött el az ideje. Csalódás volt. Nem nagyon keserű, de azért csalódás. Nem kötött le. Nem érdekelt. Nem volt izgalmas. Lassan csordogált a történet. Pedig a színdarab ebből a könyvből készült, és a színdarabon izgultam. Furcsa. Gerda persze itt is aranyos és okos, Andersen itt is érdekes, elvont művészlélek, Lina kisasszony itt is "aranyásó", a bábok itt is kedvesek és helyesek, helyenként egészen viccesek is. A történet ugyanúgy érdekes, ha belegondolunk, hogy akár így is történhetett volna a valóságban is. A végkifejlet más, mint a színházban, kevésbé tragikus, kevésbé megható. Sajnos sokat levont a regény értékéből a fent említetteken kívül az is, hogy a könyv hemzseg a hibáktól. Minden oldalra jut több elválasztási és vesszőhiba is, ami engem rettenetesen zavar. Nem tudom, lehet, hogy nyelv...

Reggel 8-kor 34 fok, este 36 és 38 fok közötti hűvös van a lakásban. Amikor itthon vagyok, zúgatom magamra a ventilátort, de ezzel nem érek azért nagyon sokat, mert így is folyik rólam a víz, viszont cserébe köhögök is. De csinálom, mert különben meggyulladnék. Minden meleg a lakásban. Konkrétan minden . Aztán este felmegyek a galériára, ahol nem tudom, hány fok van, de ma meg fogom mérni, mindenesetre kegyetlen. Igen, észrevettem, hogy nyár van, de szerintem ez akkor is túlzás. Állítólag nem sivatagi éghajlaton élünk. Ne múljon még el a nyár, de mérsékelje már magát, könyörgöm, mondjuk 27-30 fokra. Köszi!

Ma (is?) annyira rossz a kedvem (pedig itt volt Livi, és az nagyon jó volt, meg itt volt Marci is, és az is jó volt), hogy nem is írok semmit, csak megosztok két bölcsességet. A kiömlött sót dobjuk át a bal vállunk fölött. Legyen rozmaring a kertkapu mellett. Ültessünk levendulát, mert szerencsét hoz, és legyünk szerelmesek, amikor csak tehetjük. ( Átkozott boszorkák , saját fordítás, mert egyik sem tetszett, amit találtam.)  Attól, hogy a múltad nem úgy alakult, ahogy szeretted volna, a jövőd még jobb is lehet, mint gondolnád. (Blankától kaptam vigasztalásul.)

Nem tudom, hat éve* is így volt-e már, de rám az újdonság erejével hatott, hogy a HÉV-től a Sziget bejáratáig méterenként állt egy ember, aki vagy azt mondogatta, hogy "jegyet veszek, felesleges jegyet veszek" (ki a tököm megy el a Filatorigátig a felesleges Sziget jegyével?!), vagy azt, hogy "jegy eladó, jegy eladó". Ezek az emberek vajon hol élnek? Na, mindegy is, a kedvencem az a párocska volt, akik egy pokrócon ültek, előttük meg volt egy tábla a következő felirattal: "We need money to buy ticket. Just a little :)" Ezen mosolyogtam, de mondjuk pénzt nem adtam nekik. Felkerült a Facebookra egy kép a Quimby tegnapi koncertjéről, alatta meg voltak kommentek, így végre megtaláltam azt a dalt, ami legjobban tetszett, csak nem tudtam rákeresni, mert nem emlékeztem elég nagy részletekre a szövegéből, a refrénből meg semmire, csak a dallamra. (Hát igen, kicsit későn volt nekem az az éjfél, amikorra hazaértem.) Íme: Legyen vörös *Hat éve voltam előszö...

Ez volt a másik nap, amire vettem jegyet, miután egy júliusi napon arra ébredtem, hogy nekem idén muszáj fesztiválra mennem. Nem ismerem a Quimbyt, egy-két számukat hallottam csak korábban, de a program címével és plakátjával megvettek kilóra: Quimby Csodaországban Aki ismer vagy csak olvas már egy ideje, valószínűleg tudja rólam, mennyire szeretem Lewis Carroll zseniális regényét. Nem kicsit, maradjunk annyiban. Ráadásul a fél 9-es koncert elé 4-től mindenféle programokat ígértek, pl. Csodaországot, slam poetryt, minicirkuszt, előzenekart. Ennek örömére megpróbáltam kiérni 4-re, ami ugyan nem jött össze, de azért 16:11-kor már a kapunál voltam, ismét egyedül. A bejutási procedúra időtartama percekben sem volt mérhető, annyira kevesen voltunk még. Negyed öttől kb. hatig kóvályogtam. Körbejártam a Hajógyárit kétszer, részben azért, mert fel akartam térképezni, mik vannak, részben meg azért, mert nagyon kerestem a KultúrZóna nevű helyet, de nem találtam. Illetve megtaláltam, de...

Múlt héten ittam 3 dl almás cidert, és úgy éreztem, végre egy alkoholos ital, ami ízlik, mégsem vagyok abnormális mértékig absztinens. Az azóta eltelt másfél hétben megittam még kétszer 3 dl almás cidert, majd meg kellett állapítanom, hogy de, én abnormális mértékig absztinens vagyok - ugyanis mégsem ízlik a cider sem. Well, whatever.