LizaGazdija

1. Megvolt az utolsó órám a nemrégiben átvett csoportommal is, és azt mondták, szeretnék, ha jövőre is én vinném őket, és még virágot is kaptam két különösen hálás lánytól. (Mert bementem külön egyik reggel, hogy írhassanak dogát, és ne kelljen osztályozóvizsgára menniük.) És értékelték a filmet (Fel!), ami egyébként nem csoda, én továbbra is az egyik legjobb animációs filmnek tartom, amit eddigi életemben láttam, és ízlett nekik a puncsgolyó, amit vittem ajándékba. (Igazából nem puncsgolyó volt, hanem puncsgnóm, mert béna vagyok. Ezen nevettek. Mármint azon, amikor ezt így elmondtam nekik.) 2. Fáj a torkom, fáj a fogam, és már annyira nem jól vagyok, hogy vettem be fájdalomcsillapítót (!), és keresem a torokgyógyító mentolos cukorkát, aminek nem jut eszembe a neve, de nem találom, és összevissza kóválygok, és levert is vagyok. 3. A szakközepes évből annyi maradt, hogy le kell zárni az összes naplót, mindenhova mindent be kell írni, tehát kb. egy teljes napi adminisztráció, ami...

amikor éjszaka azt álmodom, hogy itthon felejtettem a puncsgolyókat, amiket tegnap este gyártottam a nemrégiben átvett csoportom utolsó órájára, és hosszan ötletelek, hogyan juthatnék hozzájuk az óra előtt hátralévő negyed órában, ha a suliból hazaérni negyed óra, és a golyók még nincsenek dobozban, és még akkor nem jöttem vissza. Jaj. Tényleg kéne már egyet pihenni.

1. Tegnap este, amikor jöttem hazafelé pilatesről, a Nyugati aluljárójában elment mellettem egy csapat rendőr, mentő és tűzoltó. Többségük egy hordágyat cipelt, amin egy pokróc alatt feküdt valaki, de úgy állták körül, hogy nem láttam, a feje is a pokróc alatt van-e, tehát meghalt, vagy egyszerűen "csak" megsérült. Az mindenesetre egyértelmű volt, hogy a metró elé esett, mert a metróba nem engedtek le senkit. Itthon aztán megnéztem a híreket, és örömmel vettem tudomásul, hogy túlélte az illető a balesetet. 2. Ma mentünk angolozni illetve matekozni Tomival, és azt láttuk, hogy egy ház felső szintjéről tűzoltók hoznak ki valakit. Vagy nem tűz miatt, vagy a tüzet addigra eloltották, mindenesetre elég sok volt a mentő és a tűzoltó is a környéken. 3. Amikor már visszafelé jöttünk angolról illetve matekról, a Lánchíd pesti hídfőjénél elég érdekes jelenetnek voltunk szemtanúi. Lassan haladt a forgalom, ilyenkor mindig több az idióta (megfigyelésem szerint legalábbis). Egy Opel ú...

Még csak most jelent meg a könyv, amit fordítottam, máris kaptam újabb munkát :) Ez is ifjúsági könyv, csak ez regény, és nincsenek benne vámpírok, és egy trilógia első kötete, és valószínűleg filmet is forgatnak majd belőle :) Már neki is estem az olvasásnak, kb. a harmadánál járok, eddig tetszik. Tök jó!

ha az ember elég gyakran olvas híreket, és látja, mennyi sok szuper új adót fog fizetni hamarosan az eddigi sok szuper adó mellett, meg ha állatira fáj a foga, meg ha egész szombaton dolgozik meg házimunkázik felváltva, és negyed 10-kor még mindig van egy kutyasétáltatása, meg még lenne egy-két órányi fordítása is (nem a frissen kapott könyv), ha igazán tisztességes akarna lenni. Nekem annyira elegem van.

Időpont: éjfél után, mondjuk 0:15 Szituáció: A fürdőszobában kiégett a villany, ezért egy fejlámpa fényénél üldögélek a kádban. Hazaér Tomi. Mond néhány mondatot a napjáról, majd így szól: - Van itthon körte? Mire én: - Körteeeee? (kis szünet) Ja, hogy villanykörte!

volt 25 éve, hogy megszülettem. Az negyed évszázad. Éva néninél meg is ünnepeltük, de erről nincs fényképes bizonyítékom, mert a fényképezőgép sztrájkba kezdett. Annyi mindent kaptam, hogy nem is írom le a címeket, ugyanis hét kötet könyvről van szó, de csinálok ide szép kis képgalériát róluk: Kaptam még parfümöt, krémet, csokit, virágot, nagyon szépek, jók, a krémet ki is próbálom már most este. Volt húsleves, rántott hús és sült krumpli, túrótorta, kölyökpezsgő, egyszóval minden, mi szem-szájnak ingere. Egy hiba volt csak az egészben: Tomival mindketten mentünk tanítani, és így nem volt elég idő az ott levésre.