LizaGazdija

Még csak most jelent meg a könyv, amit fordítottam, máris kaptam újabb munkát :) Ez is ifjúsági könyv, csak ez regény, és nincsenek benne vámpírok, és egy trilógia első kötete, és valószínűleg filmet is forgatnak majd belőle :) Már neki is estem az olvasásnak, kb. a harmadánál járok, eddig tetszik. Tök jó!

ha az ember elég gyakran olvas híreket, és látja, mennyi sok szuper új adót fog fizetni hamarosan az eddigi sok szuper adó mellett, meg ha állatira fáj a foga, meg ha egész szombaton dolgozik meg házimunkázik felváltva, és negyed 10-kor még mindig van egy kutyasétáltatása, meg még lenne egy-két órányi fordítása is (nem a frissen kapott könyv), ha igazán tisztességes akarna lenni. Nekem annyira elegem van.

Időpont: éjfél után, mondjuk 0:15 Szituáció: A fürdőszobában kiégett a villany, ezért egy fejlámpa fényénél üldögélek a kádban. Hazaér Tomi. Mond néhány mondatot a napjáról, majd így szól: - Van itthon körte? Mire én: - Körteeeee? (kis szünet) Ja, hogy villanykörte!

volt 25 éve, hogy megszülettem. Az negyed évszázad. Éva néninél meg is ünnepeltük, de erről nincs fényképes bizonyítékom, mert a fényképezőgép sztrájkba kezdett. Annyi mindent kaptam, hogy nem is írom le a címeket, ugyanis hét kötet könyvről van szó, de csinálok ide szép kis képgalériát róluk: Kaptam még parfümöt, krémet, csokit, virágot, nagyon szépek, jók, a krémet ki is próbálom már most este. Volt húsleves, rántott hús és sült krumpli, túrótorta, kölyökpezsgő, egyszóval minden, mi szem-szájnak ingere. Egy hiba volt csak az egészben: Tomival mindketten mentünk tanítani, és így nem volt elég idő az ott levésre.

a napokban elolvasott könyv, cikkek, valamint túlélőktől származó beszámolók után sokkal élvezhetőbb, ugyanis jobban feltűnnek olyan háttértörténések, amik minden valószínűség szerint történelmileg hitelesek. Nem olyan rossz ez a film, csak Jackből meg Rose-ból kellett volna kevesebb, vagy legalább lettek volna kevésbé nyálasak.

Ma 100 éve, hogy jéghegynek ütközött, holnap 100 éve, hogy elsüllyedt. Pár napja videókat nézegetek róla meg mindenféle cikkeket olvasok, és közben kicsit sajnálom, hogy idén nem jött vissza a Titanic-kiállítás, amin 3 éve voltunk a Millenárison. Tegnap elkezdtem Dékány András S.O.S. Titanic! című regényét, nemsokára a végére érek. Csináltam egy nagy adag gyümölcssalátát, mondván, ma azzal ülöm végig az 1997-es filmfeldolgozást. De az nem ma lesz, hanem holnap. A saláta azért elfogyott, végül is van még gyümölcs holnapra, csak akkor már nem saláta lesz, hanem tál. Ez az oldal nagyon jónak tűnik, órákig lehet böngészni rajta, és az index összeállítása is tetszik, főleg a zenék. Az jutott eszembe, hogy ha a Titanic gond nélkül megérkezett volna Amerikába, még az is lehet, hogy fenn sem maradt volna a neve. Érdekes dolgok ezek.

Ez az egyik könyv, amit a névnapomra kapott kuponból vettem e-book formában. Márciusban került rá sor. Alison Arngrim kanadai színészek gyermeke, és gyerekkorának meghatározó élménye, hogy hét évig Nellie Oleson megszemélyesítője volt A farm, ahol élünk című sorozatban. Ennek megfelelően a könyve legnagyobb részben erről az időszakról szól, de nem ám akárhogy: rengeteg kulisszatitkot és humoros adalékot árul el. Kiderül, hogy a legjobb barátnője a Laurát játszó Melissa Gilbert, így még viccesebbek a verekedős jeleneteik. Azt is elárulja, hogy a Maryt játszó Melissa Sue Anderson mennyire hideg, távolságtartó volt már gyereknek is. Úgy egyáltalán: szinte minden színészről mesél valami érdekeset. Nagyon jó humorral ír, végig fenn tudja tartani az érdeklődést. Nem véletlen, hogy stand-upos lett belőle 19 éves korára, amely minőségében azóta is rendszeresen szerepel. Elég megrázó részek is vannak a könyvben. Elárulja, hogy 6 éves korától 9 éves koráig hetente többször megerőszakolta a ...