LizaGazdija

Vasárnap mentünk el rá Tomival. A Hercegnők és hősök című előadást hozták most el Budapestre, ami 2006 óta van a repertoárban, de az újabb meséket azért idővel beépítik. A fényképezőgépet itthon felejtettem, ezért aztán telefonnal próbáltam megörökíteni ezt-azt. Amint azt sejteni lehetett, az eredmény kritikán aluli, így nem kezdek vele dicsekedni, de emléknek jó lesz. Ide meg guglizott képeket pakolászok forrásmegjelöléssel. Mielőtt bármit is mondanék, itt egy kis ízelítő abból, amit láttunk: http://indavideofilm.hu/video/Disney_On_Ice_Hercegnok_es_Hosok . 3 perc, ne hagyjátok ki! Azzal kezdődött az egész, hogy megnéztük a Sportaréna előterében a sok kirakott giccset, és nagyon sajnáltam azokat, akik ide gyerekkel érkeztek. Mindenféle Disney rajzfilmfigurák poháron, bögrén, füzeten, plüss alakban…Nyilván nagyon drágán. A legcsúnyább a hercegnős Barbie szekció volt, a legszebb meg a plüss Ficánka. Mondtam is Tominak, hogy ha most gyerek lennék, enne érte a fene. Erre megkérdezte, meg...

Le is fagyott a kezem csuklóból, hiába volt rajta kesztyű. Jó volt hóesésben körbejárni a Vörösmarty téren a vásárt anyuval (megint van sok szép dolog, de ugyanaz, mint mindig, és nagyon drága, mint mindig), nem is értem, hogy jön a képbe estére a szakadó eső. Pedig mit nem adnék egy jó kis fehér karácsonyért...

Nálunk is jártunk, és ott is volt névnapom. Idén borsólevest kértem, amin anyu talán meglepődött, mert mindig húslevest szoktam, és mert ő nagyon szereti a húslevest, de amikor megkérdezték, mi legyen, annyira megkívántam a borsólevest, hogy onnantól egészen a vasárnapi ebédig nem ment ki a fejemből. Nyilván volt ananászos csirkemell is, aminek Tomi nem szokott örülni, de mit tehetnék, ha egyszer az a kedvencem. Csak évente kétszer van, kibírható :) Maci természetesen részt vett az ünneplésben, főleg az ebéd részében. Nála ez sokkal viccesebb, mint Lizánál volt, mert míg Liza az ember combjáig ért fel, addig Marci ilyeneket ad elő minden erőlködés nélkül: Ebéd után volt torta is: Meg leszboszi tizenötös is: Ez utóbbi egy Váncsa-féle szakácskönyvből származik, és nagyon finom, érdemes kipróbálni! Aztán meg kaptam ajándékot: Krémet a kezemre, csípős krémet, fél méteres gázgyújtót, Audrey Hepburn szatyrot, harisnyákat éééés… egy e-book utalványt. Már nézegetem, melyiket s...

A névnapom előtti vasárnap Tomi és Éva néni már felköszöntöttek, és erre jó okuk volt. Ettünk finom ebédet: Volt mandulás torta, amit Tomi sütött: Ebéd után ejtőztünk: Aztán kaptam tőlük ajándékot. A második képen látszik a szépséges virág meg a micimackós fémdoboz, ami dugig van finom csokival :), és itt még nem volt vége: A virág gyönyörű (volt, mostanában kezdi feladni a harcot), a mellette lévő dobozban meg van rengeteg marcipános szívdesszert éééés… egy boríték! A borítékban meg két jegy a december 18-i Disney on Ice előadásra. Évek óta minden évben megnéztem a jegyvásárlási lehetőségeket, mindig úgy döntöttem, hogy majd legközelebb, aztán idén már azt mondtam, majd akkor, ha lesz gyerekem, akit elvihetek rá. Erre ők meg pont arra gondoltak, hogy menjek idén! Nagyon örültem neki, és már azt is tudom, hogy nagyon-nagyon megéri megnézni ezt az előadást, de ezt majd elmesélem később.

Ma azért bőven múlt a karácsonyi hangulatom, amit az elmúlt hónapban összegereblyéztem. Most tökre utálok mindent, és idegesít a kutya, és idegesítenek a tanítványaim, és a takarítással sem haladok úgy, mint kéne, és minden iszonyú drága, és a híradók után a hírportálokról is le kéne szokni, és tökre elegem van. De még mindig van egy hetem újragründolni azt a hangulatot, ami egyszer már megvolt. Legkésőbb a csütörtöki sütés csak segít.

A youtube-on fellelhető a teljes 1966-os rajzfilm, amit én gyorsan meg is néztem pár napja. Kezemben volt a könyv, úgy követtem, hogy mennyire térünk el Dr. Seuss történetétől, és mondhatom, hogy semennyire. A szövegen minimálisan változtattak, de alapvetően arról van szó, hogy felolvassák a mesét, és ahhoz készült mozgóképes illusztráció. Néha kerültek bele olyan szövegek, amik eredetileg nem voltak benne a könyvben, így aztán vannak ilyen jelenetek is, de nem sok, és ami van, az teljesen jól illik a történetbe. A legjobb a Mr. Grinch-dal: Nem csodálom, hogy minden karácsonykor lemegy Amerikában. Nekem is kihagyhatatlannak tűnik.

Feleséggel és férjjel. 1. Feleség. Bemelegítő köröket lefutottuk. Amúgy még soha nem találkoztunk, nem beszéltünk, nem ismerjük egymást. Feleség: "Szoktál beszélgetni Lacival" Én: "Nem" (válaszolok, mert felteszem, az előbbi kérdés lehetett) Feleség: "Értem" Én: "Miért?" Feleség: "Csak" 2. Fél órával később Férj: "Szia! Hogy vagy?" Én: "Jól, köszi. És te?" Férj: "Köszönöm jól vagyok." Tippem mondjuk van, de azért ez így elsőre talán kicsit furcsa. Meg másodikra is.