LizaGazdija

Kissé rákattantam a Castle-re. Mivel az RTL szépen levette a műsorról, én szépen befejeztem a második évadot a youtube-on, és holnap belecsapok a harmadikba is. Ez van, nem tudok fél éveket várni. Most meg az Ízlések és pofonokat adják (No Reservations), amit moziban is láttam, és nagyon jó film. Úgyhogy a torna megint éjfél körülre csúszik.

Csütörtökön jó hosszú napunk volt megint. Nekem reggel 7-től este fél 10-ig tartott, és ez még csak a mászkálás. De jó volt. Reggel elmentem tanítani, aztán Lillához, és oda értem jött Tomi Marcival. Marcit le kell szoktatni a nyáladzásról, mert iszonyúan gusztustalan ám az, amikor ül elöl a lábamnál, dől a szájából a nyál, és akárhogy tartom a papírtörlőt, valahogy csak az a vége, hogy nyakig nyálas leszek 10 perc kocsikázás alatt. Ha megyünk valami hosszabb útra, és bizony megyünk majd, fog kapni valami abrakzsákhoz hasonló alkalmatosságot, és abba fog köpködni. Egyébként meg nem akarok igazságtalan lenni vele, akkor sem, ha Lizának nyomába sem érhet: nagyon régen fordult elő vele utoljára, hogy hányt utazás közben, és az utóbbi pár alkalommal már kiszállás után sem vonult el öklendezni. Szóval fejlődik. Remélhetőleg a nyáladzást is kinövi egyszer. (Csak a kocsiban csinálja, de ott a beszállás pillanatában elkezdi - nem kizárt, hogy kocsiból dobták ki, azért stresszel ennyire.) Hárma...

A hideg zsíroldó nagyon hasonlít a Windexre: bármire fújom rá, azonnal meggyógyul. Azért nem sebek, hanem koszfoltok esetében.

Leadtam a fordítást. Most aztán tövig rághatom a körmöm, hogy augusztus végén, amikor a szerkesztő megjön a szabadságról, mit fog szólni hozzá. És hogy kapok-e új könyvet. (Szeretnék!)

lakunk itt. Már 3 éve. Nem semmi.

A kedd a sorozatok estéje nekem. Először Castle, aztán egy óra szünet, aztán Döglött akták. És ma mindkét sorozatomban Nicholle Tom az egyik vendégszereplő, akit a Beethovenben láttam először, és ott nagyon tetszett.