LizaGazdija

az élő példa rá, mennyire őrjítő a folyamatos óraállítgatás. Nyárig semmi baj nem volt, éjféltől éjféltől számolta a kattintásokat a statisztika. Aztán jött az óraállítás, és este 11-től este 11-ig tartott a számolás. Most jött a márciusi állítás, és újabban hajnali 1-től hajnali 1-ig tart egy nap. Szegény blog. Végleg elveszítette a fonalat.

hogy egyszer hámozott-darabolt paradicsomot veszek a sima paradicsom kétszereséért. Pedig csak az kellett ehhez a döntéshez, hogy a boltban csak és kizárólag rohadt, helyenként penészes paradicsomot próbáljanak eladni nekem. Egyébként jó lett a ratatouille, kivételesen még vacsorára is az ebédet ettem.

Ha takarítás miatt átmenetileg elveszem a rongyait, akkor is megoldja, hogy legyen mihez bújnia:

A ma délutáni óra után a Corvin felé vettem az irányt, mert kaptam levelet a Hervistől, hozzá kuponokat, hogy ma 4 és 8 között menjek 20%-kal olcsóbban vásárolni. Mivel kell nekem egy úszódressz, hogy járhassak úszni, el is mentem. Felpróbáltam öt fürdőruhát, de egyik sem volt annyira szép, valamint egyik sem volt jó rám. Ez utóbbi volt a nagyobb problémám. Egymást követő méreteknél történt az, hogy a kisebb mindenhol bevágott, leggázabbul a hátamon. Mint valami kötözött sonka, úgy néztem ki. A nagyobb viszont annyira nagy volt, hogy nem lehetett volna benne úszni, mert folyton aggódhattam volna, mikor esik le rólam. Szóval fürdőruhám nem lett. Viszont utána erőt és türelmet gyűjtöttem, és bementem egy ruhaboltba farmert nézni. És akkor mázlim van, hogy találtam megfelelőt, kettőt is. Itt az volt a helyzet, hogy a kisebb jó volt rám, de combban kicsit szűk, én meg láttam a lelki szemeim előtt, ahogy a szokásos egy év helyett egy hét után elszakad, és tudtam, hogy attól nagyon káromkodn...

"Nem tudod, hogy lesz-e eső? Hogy lehet ez, Brekikém? Én azt hittem, hogy az időt te irányítod idén!" "Hát igen, no, megteszem én egész évben, mit lehet, de áprilisban az idő, amit akar, azt tehet."

az OUP versenyére a kedvenc New English File-os kiegészítő anyagomat, amit még a tangyak idején raktam össze, és most olvastam az e-mailt, hogy az én ötletem lett az egyik nyertes :) A jutalom az, hogy a nevemmel együtt felteszik a honlapjukra, és bárki letöltheti és felhasználhatja innentől kezdve. Most úgy örülök :)

Délre anyuékhoz mentünk névnapot ünnepelni. Alapvetően apuét, de mivel mi Zoliéról lemaradtunk, ezért mi az övét is. Volt ünnepi ebéd, ajándékozás, délután közös családi szieszta. Ez a kép a szombati kedvencem, egy mini nindzsa látható rajta: Negyed 5 körül eljöttünk anyuéktól, de Lizát náluk hagytuk, mert Bicskére mentünk kínai kulturális napra. Hát, sikeresen lemaradtunk majdnem mindenről, a kung-fu bemutatónak pl. a végére érkeztünk. De azért láttunk este 7-től koncertet, ahol egy kínai operaénekesnő, Zhang Yu énekelt magyar és kínai népdalokat, valamint operarészleteket. Ebből a legjobb rész az volt szerintem, mikor kínai népdalokat énekelt, és egy citeraszerű hangszeren kísérte magát (ennek a neve nem derült ki, mert magyar neve vagy nincs, vagy ő nem tudja, kínaiul pedig nem mondta el). Most megkerestem a wikipedián, és kiderült, hogy a hangszer egy guzheng, így néz ki (ez egy 16 húros változat, az övé 21 húros volt): A hölgy egyébként hét éve van nálunk, végig magyarul felelt ma...