LizaGazdija

az új boltban eredetileg 175 forint volt, két nappal később 179, egy hét múlva 189. Még 20 forintjuk van bűvészkedni, és rögtön nem fogok hozzájuk járni sort állni, hanem jó lesz a sarki kisbolt, ahol szintén 209-ért kapni ugyanezt a kefírt. Amúgy mindennel ezt csinálják. A paprika is úgy indult, hogy 170 Ft volt kilója, de akkor nem vettem, mert pont volt itthon. Amikor kedden bementem a boltba, és kellett paprika is, akkor már 329 Ft volt. Kicsit kiábrándító, és biztos, hogy teljesen tisztességtelen is. Na de ez már csak ilyen.

Washington Irving 1783 és 1859 között élt. Az első amerikai író, aki még életében elismertségre tett szert Európában is. Ezt a novelláskötetet 1819-ben adta ki, ennek megfelelően nem könnyű a nyelvezete. A történetek többségének helyszínéül a Catskill (Kaatskil) Mountains elnevezésű hegység szolgál, amit a XVII. században holland telepesek népesítettek be. Rip van Winkle A címszereplő egy végtelenül lusta családapa, igaz, csak akkor, ha a saját háza körül kell segédkezni, mert egyébként bárkinek bármit szívesen elintéz. Van egy házsártos felesége, két kicsi gyereke meg egy Wolf nevű kutyája. Egy napon aztán a hegyekben barangol, ahol köztudomásúlag mindenféle manók, koboldok és egyéb varázslények élnek, és csatlakozik egy vidáman iszogató-kártyázgató csapathoz. El is alszik, és húsz év múlva ébred fel. Húsz év nagy idő, ebben a korban meg még nagyobb: rá kell jönnie, hogy sikeresen lemaradt az amerikai függetlenségi háborúról (1775-1783), a faluja átalakult, a felesége meghalt, a gye...

Tomi elvitte ma reggel Lizát az orvoshoz. A kutya bal lábának semmi baja, de van oka annak, hogy botladozott meg elesett: valószínűleg enyhe lefolyású agyvérzésen esett át. Ennek tulajdonítható az is, hogy nem tudott egy helyre fókuszálni, és nehezen tudta nyitva tartani a jobb szemét. A fura fejtartás is emiatt lehet, és ha nem épül fel teljesen, akkor ez megmaradhat neki. Részemről kibékülök ezzel a félrebillentett fejjel, ha nem lesz több ilyen vagy ehhez hasonló fennforgás a kutyával. Kapott egy csomó gyógyszert, két szurit, a laborja meg rendben van. Nagyon remélem, hogy nem lesz több ilyen eset. Meg ehhez hasonló sem. Elég neki az a szalagszakadásos jobb hátsó láb, biztos vagyok benne. Mindenesetre ágynyugalomra ítéltük, ő meg lelkesen engedelmeskedik, mert az evés után aludni szeret a legjobban.

még azt akartam mondani, hogy hosszú idő óta az első bolt, ahol fél óra nézelődés után sem éreztem, hogy megőrülök a zenétől. Ha náluk hagynék 10 ezer forintot, jutalomból választhatnék egy CD-t, amin ezek a boltban játszott számok vannak. Hát, lehet, hogy megérné. (Ne aggódj, Tomi, teljesen elméleti az elgondolás :) )

Ma a hegyre felfelé végig stand-up műsort nyomott a sofőr. Már a Moszkván elkezdte, és egészen a hegytetőig folytatta. Ilyen szövegei voltak: - Én ugye 1956-os gyerek vagyok. Jó is már, ha megtudom, forradalom volt vagy ellenforradalom. De nagy szerencse, hogy '56-os vagyok, így nem tudtak rám fogni semmit. - A bajnok csapat. Ott a bajnok csapat! Baj-nok csa-pat! Baj-nok csa-pat! - Még nem a benzinkút jön. Jó buszra szállt egyáltalán, kisasszony? - Mindjárt megyünk tovább, csak kicsit nyitva hagyom az ajtót. Kell egy kis levegő, mert... rosszul lettem. Eleinte azt gondoltam, részeg, és fontolóra is vettem, hogy leszállok és megvárom a következő buszt. Aztán arra gondoltam, hogy őrült. De amikor a vége felé minden fel- és leszállónak köszönt, már arra gyanakodtam, hogy egyszerűen besokallt mára, halálra unta magát, és egy kis csevegéssel próbálja izgalmasabbá tenni a melót. Érdekes élmény volt mindenesetre.

Hazafelé a metró egy csomót állt a Ferenciek terén, végül bemondta a vezető, hogy ha van orvos a szerelvényen, az gyorsan menjen előre. Aztán nem történt semmi, ezért még egyszer bemondta, és akkor hallottam, ahogy valaki magassarkúban rohan a peronon. Aztán elindultunk, és a peron legelejénél feküdt a hátán valaki, körülállták vagy tízen, és ott guggolt mellette valaki, gondolom, az orvos, aki pont a metrón volt. Nekem meg egy tücsök ciripel a fülemben tegnap óta, és Liza még mindig ferdén tartja a fejét. Most már történhetne valami eszméletlenül pozitív is. Az, hogy tetszik a Rip van Winkle meg az Álmosvölgy legendája, nem számít eszméletlenül pozitívnak.