Bejegyzések
Hortobágy
Reggel fél 7-kor akartunk kelni, de érdekes módon egyikünk sem ébredt fel igazán Tomi ébresztőjére, így az időpnt 6:50-re módosult. 7-kor derült ki számomra, hogy a busz, amivel kiérünk anyuékhoz 8-ra, 7:43-kor indul, úgyhogy kicsit bele kellett húzni. Annyira jól sikerült ez a megmozdulás, hogy Liza nem tudta lekövetni a történéseket, és teljesen megdöbbentette az a felismerés, hogy korán reggel, ráadásul hajnalban, teljesen egyedül marad. Néhány megállással kb. délre értünk Hortobágyra, de ez csak tipp, nem néztem órát. Felköszöntöttük Mamát, kapott egy aszalógépet aszalni való gyümölccsel, valamint a ládát csokival. Aztán ünnepi ebédeltünk, beszélgettünk, aztán mi a negyed 5-ös vonathoz kimentünk. Együtt volt ma mind az öt dédunoka, három fiú és két lány. Édesek ezek a gyerekek. Leginkább Bencétől olvadtam el, aki gyorsan felfedezte, hogy a nagyon kicsik között ő a legidősebb, és azonnali hatállyal gondoskodni kezdett a nála kisebbekről. Kinek a papucsát vitte oda, kinek a cumij...
Osztálytalálkozó
A délelőtt csupa rohanás volt. Tanításból egyetemre, egyetemről postára, postáról boltba. A boltban vettem egyrészt csokit, másrészt szalvétát és kis ládát. Itthon a szalvétával feldíszítettem a ládát, majd megtöltöttem csokival. Ezt fogja kapni Mama a szülinapjára. Most hulla fáradt vagyok, de ha majd kicsit magamhoz térek (holnap délután kb.), akkor teszek fel képeket a dobozkáról. Ezek után elmentem Lillához, majd hazatérve adtam enni a kutyának, és lefeküdtünk aludni másfél órára. Ébredéskor már meglehetősen aggódtam, mert reggel fél 10 óta nem értem el Tomit telefonon, csak a hangposta jelentkezett. Egyrészt több dolgot is meg kellett volna beszélnünk a hétvégével kapcsolatban, másrészt nem szokta kikapcsolni a telefont, sőt lemeríteni sem, ezért egyre idegesebb lettem, hogy mégis mi történhetett vele. Gondoltam rá, hogy mégsem megyek el az osztálytalálkozóra, hanem bemegyek Tomi munkahelyére, és ha ott nem találom meg, akkor keresni kezdem. Végül úgy döntöttem, pozitívan állok a ...
"Nekem mindig igazam van"
A kutya a kosarában remeg, fázik. Amikor kirángatom alóla a takaróját, és betakarom vele, akkor morog, de azért másfél óra múlva, amikor felébredek, még mindig nyakig bebugyolálva alszik, és persze már nem is remeg.
Már megint
a nyakamba szakadt minden, és már megint unom. Holnap tanítok reggel, utána ajándékot kell csinálni, utána el kell menni Lillához, utána osztálytalálkozó, aztán szombat reggel megyek Hortobágyra, és este jövök haza, és akkor még készülni kell majd a jövő hétre. Legalább két ütemtervet megírtam most a háromból, és a harmadiknál is megcsináltam a dátumozást. Nagyon kellemes meló kiszámolgatni, hányadik óra pontosan milyen napra fog esni. Az első néhány ütemtervnél mindig elszámoltam a közepe táján, aztán kezdhettem újra, de már egész jól megy. Persze most meg januártól márciusig simán beírogattam, hogy 2010, de aztán feltűnt, hogy az úgy nem lesz jó. Azt remélem, a három napra nyúló hétvégén majd pihenésre is lesz idő.