LizaGazdija

Az fogadtatásrúl Előzmények Szóltunk Tomi anyukájának, hogy amikor hazajövünk, először anyuékhoz megyünk majd fel, hiszen a házuk előtt áll az autónk, de megyünk hozzá is, megmutatjuk a képeket, és elmesélünk mindent. Tomi anyukája kulcsot kapott a lakásunkhoz valamikor egy-két hónapja. Ennek egy feltétele volt: nem rakhat rendet, nem takaríthat, és nem pakolhat el semmit a lakásban. Szentül megígérte. Elutazás előtt megkértük, kb. kétnaponta jöjjön majd át, szedje ki a leveleket a postaládából, etesse meg a halakat, lássa el Rozit, valamint locsolja meg a virágokat. Most már ismerjük az előzményeket, a feltételt és a megbízatás részleteit. Lássuk akkor a medvét! Nem haladunk végig időrendi sorrendben, de az első esemény, hogy anyuéktól visszatérve felmentünk hozzá is. Beléptünk, köszöntünk. Ült a konyhában a tévé előtt, felénk sem tekintett, vissza sem köszönt. Nekem a hajamig szaladt a szemöldököm, anyu kicsit azért másként fogadott (hosszú percekig ölelgetett minket, valamint egész ...

Csütörtökön fél 5-kor keltünk, hogy két órával a 8:10-es indulás előtt a reptéren legyünk. Mivel én éjfélig pakoltam, aztán 1-ig papír alapra blogoltam, nem voltam nagyon kipihent, meg Tomi sem, aki a bepakolást még végignézte, aztán elaludt. Megállapítottuk, hogy hajnalban, amikor még éppen csak pirkad, a sirályok ellepik a várost, és ez valójában meglepő és szép is. Egy taxisofőr odajött hozzánk, amikor a megállóban álltunk és vártuk az Alibust, és azt mondta, az Alibus drága, mert az fejenként 3 euró, de ő bezzeg 10 euróért kivisz kettőnket a reptérre tíz perc alatt. Mivel az Alibus menetideje kb. 6 perc, sosem derült ki többé, miért is előnyös nekünk a taxis ajánlata, aki a visszautasításon felizgatta magát, és megpróbált bosszút állni: elkezdte magyarázni, hogy az Alibus nem ott áll meg, hanem pár sarokkal (?) arrébb. Nyilván az volt a terv, hogy elmegyünk addig, elhúz mellettünk az Alibus, aminek a megállójából elküldött előtte minket, ettől azonnal késésben leszünk, és kénytelen...

Az éjféli fekvés után 3-kor keltünk, 4-kor indultunk a reptérre, 6-kor felszállt a gép, majd fél 8 körül rendben le is szállt. Mivel csak azt tudtuk a város közlekedéséről, hogy nem nagyon könnyen érthető, úgy gondoltam, nem várunk egy olyan buszra, amire 1 euró 10 cent a jegy, de nem tudjuk, honnan indul, hanem eljövünk az Alibus nevezetű reptéri járattal, ami benn áll, és 3 euró rá a jegy. Első megállója különben is a Piazza Garibaldi, ahol laktunk. Hatalmas, óriási teret képzelj el, Budapesten ilyet nem látsz, szóval nagyon nem mindegy, melyik irányba indulsz ötletszerűen a bőröndöddel, bónuszként pedig fel van túrva több helyen, így abszolút nehézzé válik a tájékozódás. (Mint később azt tapasztaltuk, egész Nápolyt építési terület jelenleg, de lehet, hogy valójában mindig.) Nyilván rossz irányba indultunk, és miután a tér felét bebarangoltuk, kezdtem elveszettnek érezni magam, ezért mondtam Tominak, hogy bemegyek a rendőrségre, aminek az épülete előtt éppen tanácstalankodtunk, és eg...

Az éjféli fekvés után 3-kor keltünk, 4-kor indultunk a reptérre, 6-kor felszállt a gép, majd fél 8 körül rendben le is szállt. Mivel csak azt tudtuk a város közlekedéséről, hogy nem nagyon könnyen érthető, úgy gondoltam, nem várunk egy olyan buszra, amire 1 euró 10 cent a jegy, de nem tudjuk, honnan indul, hanem eljövünk az Alibus nevezetű reptéri járattal, ami benn áll, és 3 euró rá a jegy. Első megállója különben is a Piazza Garibaldi, ahol laktunk. Hatalmas, óriási teret képzelj el, Budapesten ilyet nem látsz, szóval nagyon nem mindegy, melyik irányba indulsz ötletszerűen a bőröndöddel, bónuszként pedig fel van túrva több helyen, így abszolút nehézzé válik a tájékozódás. (Mint később azt tapasztaltuk, egész Nápolyt építési terület jelenleg, de lehet, hogy valójában mindig.) Nyilván rossz irányba indultunk, és miután a tér felét bebarangoltuk, kezdtem elveszettnek érezni magam, ezért mondtam Tominak, hogy bemegyek a rendőrségre, aminek az épülete előtt éppen tanácstalankodtunk, és eg...

Mivel még csak két óra van, és hulla vagyok, holnap fogom rendbe pakolni és újra feliratozni a 220 képet, amit a Picasa volt kedves teljesen random sorrendben, felirat nélkül feltölteni, úgyhogy addig ne nézegessétek, felirattal sokkal jobb lesz. (A Facebookon már rendet raktam, ott már nyugodtan nézegethetitek, ha érdekel benneteket.) Továbbá holnap fogom megírni a beszámoló első adagját, valamint lesz egy jelszavas bejegyzés, amihez jelszót igényelni természetesen lehet (mert nem azért zárom be ezeket, hogy csak pár ember lássa, hanem azért, hogy pár ember ne lássa, még akkor se, ha véletlenül idetévedne). Mindezek közben/mellett/után írok egy tanfolyamtervet, valamint talán sikerül eljutni a Pompeii útikönyvecske végére - eléggé gyorsan haladok vele, csak nagyon könnyen leragadok fél órákra, ha olyan építészeti/művészettörténeti kifejezéshez érek, aminek nemcsak nem tudom a magyar megfelelőjét, de még csak nem is értem, mire gondolt, aki leírta. Mint említettem, a művészettörténet é...

ezt kell megtudnom, hogy vasárnap meghalt Kállai Ferenc. Most már tényleg mindenki meghal a "kultfigurák" közül, mi lesz így? Ez a megemlékezés nekem nagyon tetszik: http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2010/07/13/miert_szerettuk_pelikan_elvtarsat/ Ez is, csak ez másként jó: http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2010/07/12/elhunyt_kallai_ferenc/ Nyugodjon békében!

kedden hajnalban indulnak Nápolyba, pont ugyanabba a szállodába, ahol mi voltunk, és lesz egy-két dolog, amit mi láttunk, és ők is látni szeretnék. Ilyen Pompeii is, ahol a jegy mellé egy nagyon komoly útikalauzt adnak, amiben sorszámozva írnak egy oldalt mindent látnivalóról. Magyarul nyilván nincs meg a kasszának, csak angolul, és mivel azt szeretném, ha anyuék minden szavát értenék, akkor is, amikor már kiszívta a gondolkodási képességüket a nap, lefordítom nekik magyarra. Nekem bizonyos mennyiségű napon eltöltött idő után problélmát okozott ez a dolog, bár sokat segített, hogy mindent felolvastam hangosan magyarul, de a végén található függelék, ahol is definiáltak néhány latin művészettörténeti kifejezést, az horror volt, mert én a művészettörténethez tök hülye vagyok, úgyhogy nagyon erősen kellett koncentrálni, hogy felfogjam, mi van, és még úgy sem mindig sikerült. Szóval most ezt a fordításos dolgot találtam ki, remélem, elkészülök vele hétfőig, amikor utoljára nyílik alkalmam ...