Bejegyzések

Indulunk

az állatorvoshoz. Izgulok.

Történelmi pillanat

Leadtam az amerikanisztikás és a németes szakdogát. Reggel 8 után pár perccel már a reprográfiában voltam, ami nagyon kellemes hely, csendesen búgnak a gépek, és kedvesek az ott dolgozók. Kinyomtatták 100 g-os papírra a szakdogáimat 2-2 példányban. Hadd emlékezzek meg arról, miért is lett végül a 100 g-os a befutó. Van a 80-as meg a 100-as. A 80-asra nyomtatva 10 Ft egy oldal, a 100-as esetében 15. Az a reklámszöveg, hogy a képek meg az ábrák sokkal szebben néznek ki, ha 100-asra nyomtatják őket. Mivel smucig vagyok, ráadásul ez az egész buli anyuék pénzéből megy, igyekeztem a lehető legkedvezőbb áron kijönni a történetből, ezért úgy döntöttem, 80 g-os lesz, "oszt" annyi. Ámde tegnap este 11 körül, amikor már össz funkcióm/tevékenységi köröm az volt, hogy hisztiztem (mert hulla voltam, és utáltam, hogy még mindig a nyomorult németes szakdoga formázgatásával szívok), Tomi megkérdezte, hogy ugye 100-asra nyomtatok. Mondtam, hogy nem, mert én tojok már erre az egészre, nem érdek...

Na jó,

persze azok is amerikaiak voltak, akik 1999 utolsó napjait nagybevásárlással töltötték, hogy legyen otthon több hónapra elég élelmiszer, amikor 2000 első pillanatában eljön a világvége. Lehet, hogy nem jól értik a szót.   (Ez ugyan általánosítás, de nem hiszem azt, hogy minden egyes amerikaira igaz. Csak sokra.)

2012

Kép
A This Is It előtt ment az ajánlója a moziban.   Egyszerűen nem értem ezt a filmet. Oké, a maják kiszámolták, hogy 2012. dec. 21-én elpusztul a világ, kész, passz, nyekk. Oké, egy sor látványos effekt során a Szent Péter(-)bazilika agyonnyom egy rakás hívőt, elsüllyednek a városok, és úgy általában eljön az Apokalipszis. Ez így oké, bár eléggé felesleges filmet csinálni róla, de ez csak az én véleményem. De hogy egy maroknyi ember elkezdjen nyígni, hogy ők nem akarnak meghalni, ők akkor is kitalálják, hogyan menekülhetnének meg.... Ez kész. És akkor jönnek ezek az iszonyú blőd jelenetek, hogy a pasi meg a nő telefonon beszélget, miközben összedől a világ, a nő zokog, a pasi meg a következőt bírja mondani: "Ha csak te túléled, nekem már megérte", vagy valami hasonló. El is képzeltem, mekkora buli lenne a nőnek egyes egyedül túlélni a világvégét. Mennyire rohadtul unatkozna hátralévő 30-40 évében tök egyedül. Lehet, hogy ezért sír annyira.   Ha nekem azt mondják mondjuk a tévéb...

Elbizonytalanodom

Most akkor a könyvet elolvassuk vagy kiolvassuk? Margit néni négy évig következetesen és fáradhatatlanul kijavított mindenkit, aki kiolvasott egy könyvet, ezért ez a szóhasználat bántja a fülemet. Ellenben olyan sok helyen hallom és olvasom, hogy már nem vagyok biztos benne, melyik a helyes. Esetleg mindkettő?

Kell nekem

két darab írható CD. Nagyon gyorsan. Különben hogyan is tudnám leadni a megfelelő tanszékeken a szakdolgozataimat elektronikus formában, hogy ellenőrizhessék, nem plagizáltam-e véletlenül.

Szókincsem

Kép
újabb lexikai elemmel gazdagodott, melyet csak a szakdolgozatírásnak köszönhetek: "rókafarkafűrész". Csodálatos. Németül is tanulja meg mindenki: der Fuchsschwanz.     Persze a köznyelvben rókafarkú fűrész néven terjedt el, de a szótárban fellelhető rókafarkafűrész azért sokkal viccesebb. Azt meg mondanom sem kell, hogy fogalmam sincs, mitől más ez a fűrész, mint a többi, pedig még egy erdészeti szakcikket is átfutottam magyarázatért. (Amúgy szakdogát írok, igen, csak kicsit nehezen megy az összpontosítás, ezért van időm blogbejegyzéseket alkotni és rókafarkafűrészről képet meg leírást keresni a neten.)