LizaGazdija

Ha nem tér jobb belátásra, és nem indul meg magától, akkor csak hétfőn születik meg. Kata meg addig a kórházban búslakodik, hogy nem lehet a kisfiával. :(

Az Axánál azt omndták tegnap, hogy nem is úgy van, ahogy én tudom, biztos félreértettem (kivételesen 1000%, hogy nem értettem félre), és akkor most keressem meg az emilt, amiben a számlaszámom van, és oda küldjek pénzt. Megnéztem, mondtam, nincs ilyen emilem. Jó, akkor diktálja a számlaszámot. Később észrevettem, hogy a régi számhoz képest ez pont 1x8 karakterrel rövidebb, de gondoltam, majd a postán megmondják, ez mitől van. Az első postáskisasszony (60 körüli) olyan stílusban beszélt velem, mintha még ő lenne megsértve, amiért kérdezni mertem. Hozzám vágott egy rózsaszín csekket, erre megkérdeztem (túllépve azon, hogy én világosan megmondtam, X bankszámlaszámról Y-ra szeretnék utalni, ergo nem készpénzben szeretnék fizetni), hogy a címzett bankszámlaszámát hova kell írnom. Erre ő: "Azt én honnan tudjam?", de valami olyan bődületesen bunkó stílusban, hogy kedvem lett volna beszólni valami ütőset, de nem tettem, mert vele ellentétben én nem vagyok bunkó. Átmentem egy másik nő...

Ha minden igaz, holnap megszületik. Ha holnap megszületik, és be lehet menni hozzájuk, akkor bemegyünk. Izgulok :)

Most volt a tévében. Ashton Kutcheren nem tudok sajnos mást észrevenni, mint a furi orrát, DE a film nagyon jó volt. Hú, de nagyon tetszett!!! Talán azért is, mert kicsit emlékeztet egy szituációra a saját életemben, bár az nem ívelt át hét évet, és nem is lett belőle semmi. Hú, de jó volt ez, azt a mindenit...

Én minden éjjel álmodom. Van, hogy két-három történetet is. Ez ma sem volt másként. Ma két sztori ment le, mindkettő halál jellemző rám, de csak az egyiket osztom meg a közzel :)   A konkrét helyzetre már nem emlékszem, de valahogyan kívül kerültem a testemen, és valaki segítségével így figyeltem magamat. És nagyon rossz volt. Emlékeztem rá, hogyan érzem magam a bőrömben, és hát so-so, közepesen vagyok elégedett. Ehhez képest egy olyan lányt láttam, aki az én testtartásommal, az én mosolyommal, az én ruháimban császkál, és legalább 80-90 kg (a 165 centimhez). Nagyon rossz élmény volt. Nem akartam elhinni, hogy tényleg ilyen szétfolyós kövér ember vagyok, teljesen bedepiztem tőle. Meg attól, hogy az emberek röhögnek rajtam.   Én ilyeneket miért álmodom vajon?

Ma mintegy fél óra alatt megittam két liter teát, mert állatira fáj(t) a torkom, a fülem meg a szájüregem, és csak ezt kívántam a levesen kívül. Ennek megfelelően most nagyon-nagyon fáj az alhasam. Nem szabad ennyit inni egyszerre, már látom. (Eredetileg persze attól tartottam, hogy ennyi teától hányni fogok, mert ennek veszélyét már egész kis adag teánál is érzem. De mindig meg tudom lepni magam.)   Nem tudom, miért kell minden áldott éjjel ordítozni a körúton részegen. De egyszer valami kegyetlent fogok tenni ezekkel az idióta vadbarmokkal. Lemegyek és megverem őket. Megdobálom mindet vízzel töltött lufival/óvszerrel, még eldöntöm ezt addig. Kiderítem, hol laknak, és éjszakánként az ablakuk alá járok majd üvöltözni nem részegen. Nem tudom, melyik lenne a legcélravezetőbb megoldás.