Álom

Én minden éjjel álmodom. Van, hogy két-három történetet is. Ez ma sem volt másként. Ma két sztori ment le, mindkettő halál jellemző rám, de csak az egyiket osztom meg a közzel :)

 

A konkrét helyzetre már nem emlékszem, de valahogyan kívül kerültem a testemen, és valaki segítségével így figyeltem magamat. És nagyon rossz volt. Emlékeztem rá, hogyan érzem magam a bőrömben, és hát so-so, közepesen vagyok elégedett. Ehhez képest egy olyan lányt láttam, aki az én testtartásommal, az én mosolyommal, az én ruháimban császkál, és legalább 80-90 kg (a 165 centimhez). Nagyon rossz élmény volt. Nem akartam elhinni, hogy tényleg ilyen szétfolyós kövér ember vagyok, teljesen bedepiztem tőle. Meg attól, hogy az emberek röhögnek rajtam.

 

Én ilyeneket miért álmodom vajon?

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai